Folytatódik az Áder-Magyar-csörte: drónvideó után alapítványi milliárdokat tett közzé a miniszterelnök

A videón az Áder János számára adófizetői forintokból felújított luxusvilla látható madártávlatból. A folytatásban a miniszterelnök a volt köztársasági elnök alapítványa által kapott  milliárdokról posztolt. Az üzengetést Áder János kezdte egy interjúban, aminek a témája Sulyok Tamás elmozdítása volt.  

Orwelli világ, hideg polgárháború, alkotmányos puccs, közjogi szőnyegbombázás. Áder János korábbi köztársasági elnök militáns metaforákkal minősítette azt az egymondatos jogi megoldást, amivel a kormány rövid úton megszabadulna Sulyok Tamástól. A mondat így szól: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A mondatot nem az alkotmány törzsszövegébe, tehát a mindenkori köztársasági elnök jogállását taglaló részbe szúrták be, hanem az Alaptörvény „záró és vegyes rendelkezései” közé. Vagyis egyszeri rendelkezésről van szó.   

Tartalom helyett forma

Nem Áder az egyetlen, akinek nem tetszik ez a megoldás, a Magyar Helsinki Bizottság is kritizálja. De amíg a jogvédő szervezet álláspontja szerint Sulyok „többször és súlyosan elmulasztotta alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését”, addig Áder ilyesmit nem mondott a köztévé podcastjában. A volt államfő Sulyok Tamás elnöki ténykedését nem értékelte, nem minősítette, a jelenlegi elnökről rossz szava nem volt. Áder érvrendszere tisztán „eljárásjogi”, lényege, hogy Sulyok Tamás elmozdítására egyetlen jogállami megoldás létezik, ez pedig az Alaptörvény 12. és 13. cikkében részletezett megfosztási eljárás - más néven közjogi felelősségre vonás. 

Megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezhet, de csak akkor, ha alapos a gyanú arra, hogy az államfő szándékosan bűncselekményt követett el, vagy tisztsége gyakorlása során, ugyancsak szándékosan, Alaptörvényt vagy törvényt sértett. Értelemszerűen a kezdeményezőknek bizonyítékokat kell felsorakoztatniuk az elnök ellen, az eljárás megindításához kétharmados parlamenti többség szükséges, „ítélőszékként” pedig az Alkotmánybíróság jár el.   

Érvelésében Áder János – „az ellenségem ellensége a barátom” alapon – referenciaként használta a Gyurcsány-kormány egykori igazságügyi minisztere, Petrétei József közelmúltban megjelent tanulmányát. Petrétei szerint a NER idején kinevezett közjogi méltóságok, akiket Magyar Péter következetesen „Orbán-bábokként” emleget, jogállami eszközzel kizárólag a jelenleg hatályos jogszabályokban rögzített módokon távolíthatók el. Sulyok Tamás esetében ez a mód a már említett megfosztási eljárás. 

Áder szerint tehát Sulyok esetében kizárólag az számít, hogy államfőként mit tett, vagyis szerinte az indifferens, hogy mit mulasztott el megtenni.

Forródrót 

A köztévés podcastban Áder elárulta, hogy nemcsak Sulyok Tamással, hanem Orbán Viktor volt miniszterelnökkel is konzultált az ügyben. A riporter többször is megkérdezte tőle, hogy Sulyok Tamás helyében aláírná-e „saját halálos ítéletét”, vagyis az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, de a volt köztársasági elnök mindannyiszor kibújt a válasz alól. 

A miniszterelnök visszavág

Magyar Péter érvelése pont ellentétes, mint Áderé. A miniszterelnök következetesen azt mondja, hogy Sulyok Tamás államfői működésének megítélésében az a döntő, hogy mit mulasztott el, hogy mit nem tett meg. A miniszterelnök rendszeresen Sulyok fejére olvassa, hogy néma maradt akkor, amikor Orbán Viktor 2025. március 15-én a fél országot lepoloskázta a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elmondott „ünnepi” beszédében. 

A kormányfő nem fogta vissza magát, amikor a sajtó az Áder-interjúról kérdezte. Magyar szerint a volt államfő sértődött, amiért az általa alapított, majd később közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá (kekva) átminősített Kék Bolygó Alapítvány állami fenntartásba kerül. Magyar úgy fogalmazott, hogy a Kék Bolygóból évek óta lapátolják ki a közpénzt. A kormányfő felemlegette továbbá, hogy Ádernek élete végéig államfői fizetés jár, hogy közel egymilliárd forintból újítottak fel neki egy XII. kerületi villát, aminek rezsijét az Országgyűlés Hivatala állja. Ezek a juttatások egyelőre minden volt államfőt megilletnek a törvény szerint. 

Áder nem maradt adós, közleményben szólította fel Magyart, hogy legkésőbb július 6-ig tegye közzé bizonyítékait, ha pedig ilyenek nincsenek, akkor kérjen tőle bocsánatot. 

Luxusvilla 

Válaszul a miniszterelnök közzétett a Facebookon egy drónvideót az Áder-rezidenciáról azzal a felvezetéssel, hogy a „közpénzhorgász Áder János bizonyítékokat követel. Íme az első”. 

Magyar a szenvedélyes pecás Ádernak nemcsak a hobbijával, hanem az államfői missziójával összefüggésben is odaszúrt egyet, amikor a posztban arról ír, hogy Áder kedvéért megemelték a zöldterületi beépíthetőségi plafont. Áder Jánosnak a környezetvédelem volt köztársasági elnökként az elsődleges témája.     

A miniszterelnök ma kora délelőtt jelentkezett a folytatással. Friss Facebook-bejegyzése szerint a Kék Bolygó Alapítvány eddig 18,3 milliárd forintot kapott, "ebből luxusvillát vettek, haverokat fizettek". A kormányfő megjegyzi, hogy ennek az összegnek a töredéke jutott évente az állami költségvetésből a 10 nemzeti park működésére. Bár Magyar Péter forintról és nem közpénzről írt, a 18,3 milliárd forint minden bizonnyal az alapítvány elmúlt években kapott állami támogatásainak összege lehet.  

A kekvák alapítói jogait a Tisza-kormány visszavette, a héten megjelent kormányhatározat szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány felett az alapítói jogot már Ruff Bálint kancelláriaminiszter gyakorolja. A kekvák jelenlegi formájukban nyár végén meg is szűnnek.  

Fotó: Facebook