Több millióba kerültek az államnak a NER-es építkezések

Tucatnyi elveszített bírósági per és eltitkolt költségvetési adatok utalnak arra, a veszprémi hatóság hogyan próbálta meg a jogszabályokat áthágva átnyomni a civilek által támadott tóparti gigaberuházásokat.

A balatonföldvári Nyugati-strandra épített kikötő. A balatonvilágosi Club Aliga beépítése. A tihanyi, alsóörsi, csopaki, aszófői építkezések és megannyi, a közvetlen Balaton-partot érintő, a laikus számára is láthatóan környezetkárosító beruházás, amelyekben jellemzően két dolog a közös: az egyik a NER-es gazdasági holdudvar, a másik a veszprémi kormányhivatal. A tóparti beruházások engedélyeztetését ugyanis túlnyomó részt Veszprémben végzik. A somogyi és a zalai hivatalnak sokkal kevesebb ügyet kell intéznie, írja a Népszava. 

Az elmúlt pár évben rengeteg olyan ügy vált országosan ismertté, amelyet civilek indítottak el, karoltak fel, hogy megvédjék az otthonaikat, ezek az ügyek azonban rendre a veszprémi kormányhivatalnál kötöttek ki, ami aztán elkaszálta őket. Ezután a civilek a kormányhivatal ellen is több eljárást indítottak, amit rendre meg is nyertek. 

„Akadtak olyan ügyek, melyekben a végső szót a Kúria mondta ki, s derült ki ezáltal, hogy a földvári Nyugati-strandra épített vitorláskikötő nem üzemelhet, noha a veszprémiektől minden segítséget megkapott a projekthez, sőt, a hivatal még afelett is szemet hunyt, hogy a beruházó a bírósági tiltás ideje alatt is építkezett” – írja a lap. 

A portál a különböző szintű bírói fórumokon legalább másfél tucat olyan ítéletet és végzést számolt össze, amelyben elmarasztalták, új eljárásra és perköltség megfizetésére kötelezték a veszprémi kormányhivatalt. Ezután pedig közérdeű adatigényléssel fordultak a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalhoz, és 2019-től éves bontásban kikérték, „hány környezetvédelmi engedélyezési eljárást - előzetes vizsgálatot, környezeti hatásvizsgálatot, környezetvédelmi felülvizsgálatot vagy környezetvédelmi teljesítményértékelést - folytattak le a Balatoni Kiemelt Üdülőövezetbe tartozó települések területén, ezek közül hányszor támadta meg valaki – magánszemély, civil szervezet, önkormányzat vagy egyéb szerv – közigazgatási per útján a kiadott határozatot, ezekből mennyi jutott el bírósági szakba, hányban született ítélet, s ezekben hány alkalommal helyezte hatályon kívül az illetékes törvényszék az adott határozatot és utasította a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására”. 

Emellett kikérték a nevesített eljárás típusokhoz kapcsolódó egyéb eljárási cselekmények - például ügyféli jogállás megtagadása, eljárás jogszerűtlen szüneteltetése - ügyeiben indított közigazgatási pereket is, és külön rákérdeztek, a vesztes perek mekkora perköltséget gyűjtöttek a kormányhivatalnak. Más néven mennyi adófizetői pénzbe került, hogy a kormányhivatal a jogszabályokat be nem tartva sokszor a kormányközeli beruházók érdekeit támogatta – írja a lap. 

A veszprémi hivatal a jogszabályban előírt 15 napos határidőt sem tartotta, sőt, meg sem hosszabbították azt, ezért a lap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. Nem tudni, hogy emiatt-e, de végül Veszprém is válaszolt, dokumentumokból azonban kiderült, a hivatal az eljárásokkal és perekkel kapcsolatos költségeket is anonimizálta, mint szenzitív adatokat. Ezzel csak az a baj, hogy ez abszolút törvényellenes, mert a hivatal költségvetése közpénz, tehát az elköltését bárki megismerheti. 

A veszprémi hivataltól kisajtolt adatok szerint 2019. január elseje óta 59 lezárt előzetes vizsgálatban és 23 környezeti hatásvizsgálatban született határozat, két esetben adtak be velük szemben keresetet ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelem visszautasítása miatt. A határozatokkal szemben számtalan per indult, ezek közül ötször fellebbezték meg a kormányhivatali döntést, s 16 esetben döntött a bíróság a hivatal ellen, legalábbis a veszprémi tájékoztatás szerint. 

A lap a kormányhivatal által küldött dokumentumokat olyan balatoni civil szervezetekkel is egyeztetett, amelyek perben álltak-állnak a kormányhivatallal, s ez alapján kiderült, több ügy nem is szerepel abban a nyilvántartásban, amit a kormányhivatal kiküldött a válaszában. A lap így az érintett civil szervezettek együtt számolta össze, nagyjából mennyi pénzbe kerültek a NER-érdekeltségek támogatására született, majd elmeszelt, természetkárosító határozatok. Alsóörs, Csopak, Balatonaliga és Balatonföldvár civiljeivel egyeztetve nagyjából 5 millió forint jött ki.

Kép: Bobby_the_Walker/Youtube