Vitézy szerint Lázárék 200 milliárdos többletterhet hagytak az államra az M6-os üzemeltetésével

Súlyos pénzügyi következményekkel járó döntésre bukkant a Közlekedési Minisztérium átvilágítása során Vitézy Dávid. A közlekedési miniszter szerint elődje, Lázár János olyan határozatot hozott még 2025-ben az M6-os autópálya egy szakaszának üzemeltetéséről, amely hosszú távon közel 200 milliárd forintos többletterhet jelenthet a magyar államnak, miközben a kedvezőbb árú alternatívákat nem vizsgálták érdemben.

Vitézy Dávid közösségi oldalán számolt be arról, hogy a minisztériumi átvilágítás során – egy korábban eltitkolt, 250 milliárd forintos sztrádakoncessziós díjtétel feltárását követően – újabb jelentős ügyre derült fény. A miniszter ezt Lázár János „búcsúajándékának” nevezte Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei számára.

Mint írta, 2026 őszén lejárt az M6-os autópálya Budapest és Dunaújváros közötti szakaszának, valamint a kapcsolódó M8-as gyorsforgalmi útnak a korábbi koncessziós szerződése, ezért új üzemeltetőről kellett dönteni. Vitézy szerint három lehetőség állt a döntéshozók előtt:

1.    A jelenlegi üzemeltető, az M6 Duna Koncessziós Zrt. folytatja a munkát évi bruttó 3,8 milliárd forintért. 

2.    A Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át az üzemeltetést, saját eszközök beszerzésével, évi bruttó 4,5 milliárd forintért. 

3.    Az MKIF Zrt., amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik, kapja meg a feladatot évi bruttó 12,5 milliárd forintért. 

A miniszter szerint Lázár János 2025 májusában – alig egy évvel a választások előtt – a harmadik, vagyis a legdrágább ajánlat mellett döntött. Állítása szerint az olcsóbb megoldásokat érdemben nem vizsgálták meg, miközben az MKIF koncessziós szerződése 2057-ig érvényes, így a döntés közel 200 milliárd forintos többletköltséget okozhatna az államnak és végső soron a magyar adófizetőknek.

Vitézy Dávid elfogadhatatlannak nevezte, hogy közpénzek felhasználásával ilyen döntések szülessenek. Bejelentette, hogy az elmúlt hetekben teljes körű szerződéses és büntetőjogi felülvizsgálatot rendelt el, amely kiterjed az érintett szerződésekre, valamint arra is, milyen körülmények között hívták le az érintett opciót.

Fotó:Facebook/Vitézy Dávid