Perzselő nappalok, trópusi éjszakák várnak ránk a következő egy hétben

Egyértelműen melegebbek lettek a nyári éjszakák az elmúlt húsz évben Magyarországon. Az adatsor alapján a trópusinak tekintett éjszakák száma háromszorosára emelkedett.  A szakértők arra számítanak, hogy a mostanihoz hasonló extrém időszakok intenzitása és hossza csak nőni fog a jövőben.  

Július utolsó napján 39,4 fokot mértek Újpesten, erre a napra vonatkozóan ez az új budapesti melegrekord - két fokkal haladja meg a korábbit. Mától hétfőig 40, keddre, szerdára 41, jövő csütörtökre pedig 42 fokos napi csúcshőmérsékletet jelez előre a Meteorológia Szolgálat. Ezek az első klikkelés adatai, a további kattintás azt mutatja, hogy a következő hétvége sem hoz enyhülést, jövő vasárnapig marad a forróság. 

Ha a humánmeterológia menüpontot lenyitjuk, szikár közlést találunk. „A hőség tartós stresszt gyakorol mindenkire. Különösen a kisgyermekekre és idősekre jelent veszélyt a meleg. Fontos odafigyelni az elveszített folyadék és az izzadással távozó sók pótlására!”

Trópusi éjszakák

A Másfélfok, ami „szakértői klímahírügynökségként” határozza meg magát, a trópusi éjszakák számának hazai növekedéséről közöl részletes elemzést. Trópusinak számít minden olyan éjszaka, amikor a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 fok alá. Ilyenkor a szervezet képtelen rendesen kipihenni magát. 

Az írást két meteorológus jegyzi, mindketten a földrajttudományok doktorai, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai. A Másfélfokon meteorológusokon kívül orvosok, fizikusok, vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek, jogászok, pszichológusok osztják meg adatokkal alátámasztott elemzéseiket a klímaváltozás következményeiről. 

A szerzők 1971-től kezdődően tekintették át a nyárra vonatkozóan a napi minimum-hőmérséklet alakulását. 1990-ig az adatok 11 és 16, míg a 2006–2025-ös időszakban már 13-17 fok között alakultak. A 2006 óta eltelt húsz évben a napi minimum-hőmérséklet 2040-szer haladta meg a 23 fokot, míg a korábbi időszakban mindössze 31-szer. 

Az adatsorból az is látszik, hogy a trópusi éjszakák száma, amikor tehát a hőmérséklet hajnalban sem csökken 20 fok alá, egyértelműen növekszik. Az ezredforduló előtt éves átlagban egy ilyen nap fordult elő, addig a 21. században - a területi átlagok alapján - már három. 

A rekordév 2024 volt, a hivatalos mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb esztendő Magyarországon és globálisan is. 2024-ben az első trópusi éjszaka már június első harmadában jelentkezett. 

A szerzők megjegyzik, hogy a mostanihoz hasonló „hőkupolák”, szélsőségesen forró időszakok bizonyíthatóan többlethalálozást okoznak. Veszélyeztetett korosztályokként ugyanazokat említik, mint a Meteorológia Szolgálat: idősek, gyermekek, várandós nők, krónikus betegségben szenvedők, szabadtéren dolgozók. 

A cikk szerint a következő évtizedekben a napi minimum-hőmérséklet tovább nő, hacsak az emberiség hirtelen a fejéhez nem kap, és nem kezdi el „pánikszerűen” csökkenteni a globális felmelegedést okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátást. Erre esély van ugyan, de a kutatók többsége nagy tételben nem fogadna rá. 

Nem kiszámítható folyamat

"A globális felmelegedés legnagyobb kárvallottja Európa, itt a legerőteljesebb a melegedés” – ezt már Bartholy Judit nyilatkozta a 24.hu-nak. Ő szintén az ELTE Meterológiai Tanszékének oktatója, korábban a Kontroll is készített vele interjút ugyanebben a témában. Mint most mondta, a felmelegedés nem újdonság, az erről szóló első cikkek több mint 200 évesek. Hozzátette, hogy a folyamat nem kiszámítható, „a felmelegedés nem lineáris, ugrásszerűen tör ránk egy-egy a mostanihoz hasonló extrém helyzet”. A jövőre nézve nincs jó híre, szerinte az extrém időszakok intenzitása és hossza csak növekedni fog. 

A paksi atomerőmű újraindításával kapcsolatban is a bizonytalanságra hívta fel a figyelmet. „Nem tudjuk pontosan, hogy az atomerőművet hogyan fogjuk újraindítani, annak mik a következményei, mennyi időt vesz majd igénybe. (…) Talán ha ez a hőhullám 10 nap alatt lemegy, akkor jöhet majd nagyobb csapadék. Sokan mondják, érkezhet egy nagyon csapadékos ősz: semmilyen konkrét adat nem áll rendelkezésre erről, nem érdemes túlzottan reménykednünk”.

A szakértő megjegyezte: Pakson nem 5-10 centi, hanem sokkal nagyobb mértékű vízszintemelkedésre lenne szükség. Hosszú távon az erőművi blokkok hűtésére szerinte olyan megoldást kell kidolgozni, ami függetleníthető a Duna vízállásától.

Bartholy Judit is hangsúlyozta, hogy vízgazdálkodás szempontjából Magyarország a fekvése miatt „a végletekig kiszolgáltatott hely”, mert a Duna felső vízgyűjtő területére leesett csapadékot a fölöttünk lévő országok – Németország, Ausztria, Szlovákia – le fogják fölözni. A klímavaváltozás elleni küzdelemben ő is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tartja igazán előremutató megoldásnak.  

Fotó: Facebook