Baka András 20 perc alatt kritizálta a kormányt és az ügyészséget, indokolta a legfőbbügyész-jelöltjét is

Parlamenti beszédét rögtön a kormány által elfogadott jogszabály kritizálásával kezdte, utána pedig az ügyészség siralmas helyzetéről beszélt kíméletlen őszinteséggel az új köztársasági elnök. Sulyok Tamás, Áder János és a többi fideszes államfő legfeljebb csak álmodozott ilyen autonómiáról.

Baka András köztársasági elnök parlamenti felszólalásában az Alkotmánybíróság működését érintő jogszabály-módosításról és a legfőbb ügyész jelöléséről is beszélt. Már beszéde elején világossá tette, hogy az ügyészség helyzetéről sem kíván hallgatni.

„Nem kerülhető meg annak a kimondása, hogy az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az, hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn át kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban.”

A köztársasági elnök szerint az ügyészség megítélését az is rontja, hogy a közvéleményben kialakult egy meghatározott kép a büntető igazságszolgáltatás működéséről.

„Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint fölött megakadt a büntetőigazságszolgáltatás.”

Baka szerint az ügyészség problémái túlmutatnak magán az intézményen, ezért annak tekintélyének helyreállítása állami érdek is.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a parlamenti gyakorlatban nem megszokott az ügyészség állapotának ilyen nyílt értékelése. Felszólalásának céljaként azt jelölte meg, hogy „visszatérhessünk a kiszámítható demokratikus jogállami működéshez”.

Az Alkotmánybíróság szabályozásával sem értett egyet teljesen

Baka az Alkotmánybíróság működését érintő, a múlt héten elfogadott törvénymódosításról is beszélt. Mint mondta, akkor nem emelt szót a változtatás ellen, mert nem akarta hátráltatni sem a jogszabály elfogadását, sem az új alkotmánybírák megválasztását és meghallgatását. A köztársasági elnök ugyanakkor kifogásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a törvény miként szabályozza az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását. Szerinte indokolatlan, hogy egy ilyen, a testületen belüli eljárást jogszabályban rögzítsenek.

Baka elmondása szerint személyesen nem ismer olyan európai testületet, amely ne maga határozná meg az erre vonatkozó belső szabályait. Megítélése szerint szerencsésebb lett volna, ha ezt a kérdést az Alkotmánybíróság saját működési szabályai rendezik. Ennek ellenére nem élt politikai vétóval, mert fontosabbnak tartotta, hogy a testület mielőbb teljes létszámmal működhessen.

Baka szerint az ügyészség állapota rendkívül rossz

A köztársasági elnök ezután tért rá a legfőbb ügyész jelölésére. Mint mondta, a kérdés jelentősége jóval nagyobb annál, mint hogy pusztán egy közjogi intézmény vezetőjének személyéről kellene dönteni.

Baka szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsültsége mélypontra került. Úgy látja, hogy az ügyészség egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kapcsolatai hosszú időn keresztül kétségeket támasztottak az intézmény függetlenségével kapcsolatban.

A köztársasági elnök ennél is súlyosabb problémákról beszélt az ügyészségi szervezeten belül. Állítása szerint a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Ügyészségen kívülről is érzékelhető szervezeti zavarok tapasztalhatók.

Baka szerint a két szervezet működését belső rivalizálás és ellentmondások is nehezítik, emellett jelentős bérfeszültség alakult ki a Legfőbb Ügyészség és az alsóbb szintű ügyészségek között, ami szerinte az intézmények közötti viszonyra is negatív hatással van.

A köztársasági elnök szerint ugyanakkor az ügyészség megújításának nem lehet az a célja, hogy politikai szándék alapján vonjanak felelősségre embereket. Magyarországnak olyan ügyészségre van szüksége, amely a hatalommal való visszaélések esetében is képes eljárni, miközben a jogállami garanciákat mindenkivel szemben fenntartja.

„A múlt jogsértéseinek feltárása csak jogállami módon történhet. A büntetőjogi felelősséget nem politikai szándék, hanem bizonyíték alapozhatja meg. Nem politikai értékelés, hanem törvényes eljárás döntheti el.” – fogalmazott Baka.

Hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a jelölést

Baka András elmondta, a legfőbb ügyész személyének kiválasztását hosszú és széles körű szakmai konzultáció előzte meg. A köztársasági elnök arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy a jelöltről ne pusztán a nyilvánosságban leggyakrabban megjelenő álláspontok alapján hozzanak döntést:

„Óva intem önöket, hogy látszólag egyértelmű, vagy a nyilvánosság előtt a leghangosabban és leggyakrabban ismételgetett álláspontok alapján alkossanak véleményt, és döntsenek a legfőbb ügyész személyéről és az ügyészség jövőjéről.”

Baka elmondása szerint tudatos döntés volt, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről választott jelöltet. A legfőbb ügyészség negyedik vonalából érkező szakember mellett döntött, mert álláspontja szerint számos, jelenleg folyamatban lévő ügyet nem lehet kívülről vagy alacsonyabb szintről megfelelően átlátni. „Alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” – mondta az ilyen ügyekről.

A köztársasági elnök szerint azonban önmagában a legfőbb ügyész személyének megváltoztatása nem elegendő az intézmény megújításához. Ehhez az egész ügyészi szervezet működésére szükség van.

Az új vezető egyik legfontosabb feladata Baka szerint a felelősségi rendszer helyreállítása lehet, valamint egy olyan szakmai kultúra kialakítása, amelyben a törvény és a szakmai meggyőződés jelenti a legfontosabb hivatkozási pontot.

Függetlenséget és pártatlanságot vár az ügyészségtől

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a következő időszakban a főügyészségnek és az NVVH-nak szorosan együtt kell működnie. Ennek szerinte külső nyomástól és „megfélemlítéstől mentesen” kell történnie, az államnak pedig biztosítania kell ennek feltételeit. Baka úgy látja, hogy az ügyészség elveszített intézményi bizalmának visszaszerzése hosszú folyamat lesz. Ehhez szerinte következetes és kemény munkára lesz szükség.

„A magyar államnak erős ügyészségre van szüksége. Az erő azonban ebben az esetben nem hatalmat jelent, hanem függetlenséget, szakmai minőséget, törvényhez kötöttséget és pártatlanságot.”

A köztársasági elnök a felszólalása végén arról beszélt, hogy a maga részéről eleget tett az alkotmányos feladatának, jelölt egy személyt a legfőbb ügyészi posztra. A támogatásáról azonban már az Országgyűlésnek kell döntenie.

A beszéd alatt a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem voltak jelen az ülésteremben.