Demográfus: a szívhangrendelet nem hozott fordulatot, a születések számának visszaesése sokkal nagyobb probléma

A Népszava Kapitány Balázs demográfussal készített interjúja szerint a 2022-ben bevezetett szívhangrendelet nem érte el a kitűzött célját, miközben Magyarországon tovább romlanak a demográfiai mutatók. A szakember úgy látja, az abortusz kérdésének politikai kezelése helyett a gyermekvállalási kedv csökkenésének valódi okaira kellene koncentrálni.

Ismét az abortusz kérdése került a parlamenti viták középpontjába, miután a Mi Hazánk újra napirendre tűzte a még 2022-ben bevezetett szívhangrendeletet. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter korábban szakmailag megalapozatlannak és politikai indíttatásúnak nevezte a rendeletet, míg a Mi Hazánk továbbra is az abortuszellenes fellépés egyik központi elemének tekinti a kérdést.

Kapitány Balázs szerint téves az az állítás, hogy az abortusz lenne Magyarország vagy akár a világ vezető haláloka. Rámutatott: évente mintegy húszezer terhességmegszakítást végeznek Magyarországon, miközben a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségek ennél jóval több halálesetet okoznak.

A demográfus szerint az abortuszok számát önmagában nem érdemes vizsgálni, sokkal fontosabb az élve születésekhez viszonyított arány. A legkedvezőbb értéket 2021-ben mérték, amikor ezer élve születésre 233 abortusz jutott. Ez az arány azóta emelkedett, 2025-re 283-ra nőtt. Ugyanakkor hangsúlyozta: ebből nem lehet arra következtetni, hogy a szívhangrendelet okozta volna a változást.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a régió országaihoz képest kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. A szakember szerint különösen Szlovákiában jóval alacsonyabb az abortuszok aránya, ugyanakkor a helyzet javítását nem a tiltások jelentik.

Kapitány Balázs arról is beszélt, hogy az abortusz demográfiai hatását rendszeresen túlbecsülik a közéletben. Véleménye szerint nem igaz az a politikai állítás, hogy a korábbi terhességmegszakítások hiányában ma több millióval többen élnének Magyarországon. Egy nem kívánt terhesség kihordásának kikényszerítése akár későbbi gyermekvállalásokat is meghiúsíthat, így hosszabb távon akár kevesebb gyermek is születhet.

A demográfus úgy látja, a legsúlyosabb népesedési probléma jelenleg nem az abortuszok száma, hanem az élve születések jelentős visszaesése. Elmondása szerint néhány év alatt az éves születésszám mintegy 92 ezerről 70 ezer körüli szintre csökkent, ami hosszú távon az oktatásra és a munkaerőpiacra is komoly hatással lesz.

Hozzátette: a termékenység csökkenése nem kizárólag magyar jelenség. A Covid-járvány után világszerte visszaesett a gyermekvállalási kedv, Magyarországon azonban a csökkenés az átlagosnál is nagyobb volt.

Kapitány Balázs szerint a korábbi családtámogatási rendszer részben előrehozta a tervezett gyermekvállalásokat, így az átmeneti javulást később visszaesés követte. Úgy véli, az előző kormány jelentős összegeket fordított családpolitikára, de ezek az intézkedések csak korlátozott eredményeket hoztak, ezért a magyar modell a nemzetközi demográfiai szakirodalomban inkább figyelmeztető példaként jelenik meg.

A szakember szerint ma már nem elsősorban az a probléma, hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak, hanem az, hogy egyre többen egyáltalán nem vállalnak gyermeket. Az állami ösztönzők legfeljebb azoknál a pároknál lehetnek hatékonyak, akik eleve terveznek családot, a gyermekvállalási szándék vagy a stabil párkapcsolat hiányát azonban támogatásokkal önmagában nem lehet pótolni.

Fotó: Stockfotó