Milliárdos közvagyont kaptak a kekvák, most visszakerül az államhoz

Legalább 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, amelyek közül több jelentős összegeket fizetett Fidesz-közeli cégeknek és szereplőknek, a rendszer azonban most átalakul.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák a Fidesz-kormány egyik legfontosabb konstrukcióivá váltak. Az állam jelentős vagyont és intézményeket szervezett ki hozzájuk, többek között modellváltó egyetemeket, kulturális intézményeket és különböző közfeladatokat. A rendszert úgy alakították ki, hogy egy későbbi kormányváltás után se lehessen egyszerűen visszavenni a vagyont, a kuratóriumi tagokat akár életük végéig kinevezhették, az új tagokról pedig maguk dönthettek. Az uniós források visszatartásának egyik oka is a kekvák rendszere volt, így várható volt, hogy az új kormány még a nyáron felülvizsgálja a szóban forgó alapítványokat.

A júniusban elfogadott alkotmánymódosítás alapjaiban változtat a rendszeren, a közfeladatot ellátó kekvákhoz az államtól átadott vagyon visszakerül az államhoz, az alapítói jogokat pedig szintén az állam gyakorolja.

A 444 megkereste a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, hogy megtudja, milyen beszállítókkal szerződtek, mennyit költöttek személyi kiadásokra, illetve mennyit kerestek a vezetők és a kuratóriumi tagok.

A 2016-ban Áder János által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány az elmúlt években jelentős állami támogatásokhoz jutott. 1,5 milliárd forintért vásárolt Pasaréti úti irodaházat, amelyet Áder és felesége cége is bérelt. Az alapítvány legnagyobb szerződését az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft.-vel kötötte, a 2026-os Planet Budapest megszervezésére nettó 7 milliárd forintot fizetnek. A korábbi Planet Budapest rendezvényt Balásy Gyula cége, a Visual Europe Zrt. szervezte nettó 3,25 milliárdért, további 600 milliót pedig kommunikációs feladatokra kapott két másik érdekeltsége.

A Kék Bolygó 14,6 millió forintos szerződést kötött a Tiborcz István köréhez tartozó Alteo Nyrt.-vel is. Emellett több, korábban Fidesz-közeli megbízásokban feltűnő céggel is rendszeresen szerződött: a Sasvár-Kincs könyvvizsgálatért több mint 46 milliót, a Lasati sajtófigyelésért több mint 50 milliót, a Nádor Rendszerház pedig informatikai munkákért több mint 45 millió forintot kapott.

Batthyány Lajos Alapítvány

Az 1991-ben alapított Batthyány Lajos Alapítvány az elmúlt években a kormányhoz közeli intézmények finanszírozásában is szerepet kapott, emellett a NER propagandagépezetének finanszírozójává vált, olyan fideszes intézeteket pénzelt, mint az Alapjogokért Központot fenntartó cég, a Danube Institute vagy a Drogkutató Intézet. Rogán Antal minisztériuma több tízmilliárd forinttal támogatta, az alapítványhoz került a felújított Lónyay–Hatvany-villa is. A szervezet 29,9 millió forintért szerződött a Help-Express Kft.-vel rendszergazdai és webfejlesztési munkákra. A cég tulajdonosainak másik vállalkozása korábban a Fidesz-frakció honlapjának működtetésében is érintett volt. A Batthyány alapítvány 19 millió forinttal támogatta a Magyar menyegző című filmet, amelynek producere a NER-hez közel álló Lajos Tamás. Az Antall József weboldal fejlesztésére további 12 millió forintot fizettek. Az A-Geni 2024-ben 90, 2025-ben 190 millió forintos keretszerződést kapott pénzügyi és számviteli tanácsadásra.

Hauszmann Alajos Alapítvány

A 2021-ben létrehozott Hauszmann Alajos Alapítvány a Budavári Palota újjáépítéséhez kapcsolódó építészeti örökség gondozására jött létre. Tíz szentendrei ingatlant kapott, és egy Natura 2000-es területen oktatási központot és emlékházat tervez. A kuratóriumot Fodor Gergely, a Várnegyed korábbi kormánybiztosa vezeti. Ő 2024-ben havi bruttó egymillió, 2025-től 1,32 millió forintot kapott, a kuratóriumi tagok tiszteletdíja pedig 800 ezerről 1,056 millióra emelkedett.

Az alapítvány a Pongor Ügyvédi Irodával 9,9 milliós, az InTender Consultinggal 17,1 milliós keretszerződést kötött. Utóbbi és az ügyvédi iroda korábban a Várkapitányság Zrt.-től is kapott jelentős megbízásokat. Az A-Geni könyvvizsgálatért 7,7 millió forintot kapott.

Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt 2020-ban hozták létre határon túli, magyar vonatkozású műemlékek megvásárlására és felújítására. Indulásakor 44 millió eurónyi állami vagyont kapott, majd Szijjártó Péter minisztériuma a 2026-os választás előtt további 6,2 milliárd forinttal támogatta. Az alapítványt Magyar Levente volt külügyi államtitkár vezeti, főigazgatója pedig Pacsay-Tomassich Orsolya, szintén korábbi külügyi államtitkár. Egy meg nem nevezett vezető 2025-től 2026 márciusáig havi bruttó 3,2 millió forintot kapott, ami az alapszabály alapján nagy valószínűséggel a főigazgató díjazása volt.A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda 2021 óta havi nettó 2 millió forintért dolgozik az alapítványnak, így eddig mintegy 120 millió forintot kapott. A Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda havi nettó egymillióért végez vagyonellenőrzést, összesen már több mint 60 millió forintért.

A többi alapítványhoz is milliárdok kerültek

A Polgári Művelődésért Alapítvány 3,5 milliárdos induló vagyont kapott, valamint a mintegy 1,6 milliárdra becsült Klebelsberg-kastélyt. A Makovecz Campus Alapítvány 6 milliárdos tőkével jött létre, és eddig mintegy 2 milliárdot költött a piliscsabai kampuszra.

A Magyar Kultúráért Alapítvány 2022 és 2025 között 48 milliárd forint állami pénzt kapott, 2025-ben pedig 6,8 milliárdot osztott szét támogatásként. A Demeter Szilárd köré szervezett intézményrendszer és jelentős ingatlanvagyon is hozzá került.
A Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz tartozik többek között a Terror Háza. Balásy Gyula cégei hat év alatt 5,7 milliárd forintért szerződtek vele, a Prekog Alfa pedig 2,4 milliárdot kapott pedagógus-továbbképzésekre.

A Közép-európai Oktatási Alapítvány a volt OPNI épületét kapta meg egy elitiskola létrehozására. A Zalazone Alapítvány pedig egy 58 milliárd forintra értékelt autóipari tesztpályát birtokol.

A kekvák rendszerének átalakításával nem egyszerűen egy intézményi forma szűnik meg, az állam a több ezer milliárd forintnyi, korábban kiszervezett közvagyon felett is újra közvetlenül gyakorolhatja az alapítói jogokat.

Fotó: Mathias Corvinus Collegium - MCC/Facebook