Az EU-s pénzekért cserébe szélsebesen kivezetik a NER egyik rákfenéjét, a kekvákat

142 igen szavazattal 39 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azokat a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyek a 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításához szükségesek, de a munka dandárja még hátravan. Lőttek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak.

Hatalmas roham kell az uniós pénzekért, mert a befagyasztott támogatások legnagyobb tételénél, a tízmilliárd eurót érő helyreállítási alapnál augusztus végéig kell teljesíteni minden feltételt, amiben az előfeltételek mellett a helyreállítási alapért vállalt mérföldkövek is benne foglaltatnak. Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel – írja a Telex.

Bóka János, bukott EU-ügyi miniszter a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol eufemisztikusan fogalmazva azt mondta, hogy „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál (kekváknál) már egyértelműbben jelzett Brüsszel, továbbá Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál viszont mellébeszélés nélkül beszélt arról, hogy valójában azt „mi nem teljesítettük”.

A dokumentumok alapján az alábbi területeken vannak hiányosságok: 

• A vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolta a hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését. Az Integritás hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat. Hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján.
• A kekvák esetében átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesítő és gyakorlatilag életbe sem lépett módosítás után, amelyet a számtalan hiányosság miatt elégtelennek értékelt az Európai Bizottság.
• Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata: egy 2022-es dokumentumban többek között azt rója fel az Európai Bizottság, hogy az ügyészségnek nem kötelező követnie a bíróságok határozatait. Megjelent egy online adatbázis a közkiadásokról, ami a Válasz Online cikke szerint hiányos, és nincs is már arra elég idő, hogy helyrehozzák.

Orbán továbbra is kitöltheti a vagyonnyilatkozatát

A két hete benyújtott, és azóta kissé módosított egységes javaslat alapján, ha a vagyonnyilatkozatoknál valaki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két éves börtönbüntetést is kaphat. A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjére is kiterjesztik a vagyonnyilatkozati kötelezettséget. 

Tehát azzal, hogy Orbán Viktor egykori miniszterelnök nem vette fel az országgyűlési mandátumát, viszont pártelnök maradt, újra vagyonnyilatkozatot kell tennie. 

Többek között a köztársasági elnöknek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, valamint a Versenytanács tagjainak is nyilatkozniuk kell a vagyonukról 2027 februárjáig, a velük közös háztartásban élő hozzátartozóikkal együtt.

Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit

Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, hogy megerősítik az Integritás Hatóság (IH) jogköreit. Amennyiben visszásságot tapasztalnak egy uniós közbeszerzésnél, közbeléphetnek. A javaslat szerint az IH ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését is.

Bye-bye vagyonkezelő alapítványok!

A kekvák állami eredetű vagyona visszakerül az államhoz, továbbá helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit. A törvény „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.
Az átmeneti rész kötelezővé tesz olyan rendelkezéseket, amelyekre az előző kormány 2024-es módosítása csak akkor lett volna hajlandó, ha előbb visszavonják a kekvák és az ilyen hátterű intézmények kizárását az uniós kötelezettségvállalásokból. Ez a feltételesség csak egy volt a tucatnyi probléma közül az Európai Bizottság 2024-es értékelésében, amely elégtelennek minősítette az Orbán-kormány kamupróbálkozásait.

A miniszterek, államtitkárok 2023-ban hiába távoztak önként az egyetemi kekvák kuratóriumaiból, erre semmilyen jogszabály nem kötelezte őket, és ez máig sem lenne kötelező, ráadásul a jogszabály megkülönböztette az egyetemi kekvákat a többitől. Lázár János tárcavezetőként például egy nem egyetemi kekva, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. 

Az Európai Bizottság más politikai szereplőket is kitiltott volna a testületekből, és minden kekvára ugyanolyan szabályokat akart.

A törvény a kekvák kivezetéséig is szabályozná, hogy ki nem lehet kuratóriumi, felügyelőbizottsági tag, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője. A szöveg azzal se bíbelődik, hogy egy kekva felsőoktatási intézmény mögött áll-e és az kap-e uniós támogatást, de előbbi szempont alapján ütemezné a kivezetésüket. A nem egyetemi kekvákat idén augusztus végére szüntetnék meg.

Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, amit már jelzett is az Európai Bizottságnak, és módosítanak a közbeszerzési szabályokon. Például csak átláthatónak minősülő gazdasági szereplő indulhatna közbeszerzéseken, a nyertes ajánlattevőnek pedig vállalnia kell, hogy „a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.