Unger Annát jelölik az NVVH elnöki posztjára – egyedül Melléthei-Barna Márton nem támogatta

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Rózát javasolja az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjára. Egyedül a tiszás Melléthei-Barna Márton nem támogatta Unger jelölését.

Unger Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjével és Sárvári Nicholasszal, a krízismenedzsmenttel és vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnerével volt versenyben, miután Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett a jelöltségtől.

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. 

Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, oktat a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken. Főbb kutatási területei a demokratikus és nem-demokratikus rendszerek összehasonlítása, a választások és a közvetlen demokrácia, az autokratizációs és demokratizációs folyamatok feltárása és elemzése, illetve az Európai Unió működése és fejlődése.

Nettó feudalizmus volt 

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága az igazságtételt központba állító koncepciómat támogatta, és engem jelöl az NVVH elnöki tisztségére” – írta jelöléséről a Facebookon Unger Anna.

A bizottsági meghallgatásán azt mondta, tíz évig foglalkozott politikai és pártfinanszírozással, korrupcióval. Elmondása szerint ő volt az első, aki erre a témára egyetemi kurzust dolgozott ki. 

Szerinte, ha nincs elszámoltatás és igazságtétel az autoriter rendszer áldozatainak, nem büntetik meg a bűnösöket, akkor az újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidálható. 

Ha a korrupció feltáratlan marad, és az elkövetőknél marad az ellopott vagyon, akkor „ezt nemcsak arra fogják tudni felhasználni, hogy védelmet vegyenek maguknak, hanem arra is, hogy idővel visszatérjenek, illetve újjáépítsék azokat a rendszereket és azokat az intézményi-politikai lábakat, amikkel visszatérhetnek”. Példának Alberto Fujimori volt perui elnök lányának példáját hozta fel.

Unger szerint Magyarországon nem szimpla korrupció történt, a jogszabályokat is hajlítgatták. Az NVVH feladata, hogy felvázolja a rendszert, ami létrehozta és működtette a korrupciót és a rezsimet. Korrupciós ügyeket az Integritás Hatóság, az ügyészség, a rendőrség, a versenyhivatal, a számvevőszék is fel tud tárni szerinte. A feladat az, hogy megértessék a választókkal, hogy „kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak”. 

Meghallgatásán szkeptikusan nyilatkozott a várható gyors eredményekről: „Hat év alatt, ami a hivatal első elnöki ciklusa, szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek.” Szerinte arra elég lehet a hat év, hogy minden felelős legalább bíróság elé kerüljön.

A hivatal stratégiáját a helyettesekkel együtt tervezi kidolgozni. „Közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan” – fogalmazta meg a hivatal leendő eszközét. 

Tervei szerint több szakma több szereplőjét be kell majd vonni a munkába. Kellenek majd nyomozók, ügyészek, adatelemzők a csapatba, szakmájuk legjobbjai. „Indulásnak 150 fővel terveztem” – vázolta a tervezett létszámot, amiből a nyomozati munka lesz a leginkább emberierőforrás-igényes. Nyilvános álláspályázatok kellenek majd – mondta. 

Unger szerint az irányított közbeszerzések, a koncessziók kiosztása, a kekvák, a magántőkealapok mind, mind egyfajta „nettó feudalizmus”. Szerinte családilag osztották ki a közvagyont. Unger szerint, amit csinálnak majd, az eredményében nem tud nem politikai lenni, bár módszereiben nem lesz az.

A koncessziókat, a pénzalapokat sürgősen át akarja nézni, szerinte meg kell találni azt az egy mintát, amire a NER alapozta a működéseket. Az összes nagy állami szerződést hamar át kell nézni, mert ezek a megkötésük után egy évvel még megtámadhatók. Unger abban reménykedik, hogy a magyar és az Európai Ügyészség is elkezdi tenni a dolgát.

Elfogultnak tartja magát, amit azzal magyarázott, hogy nagyobb súlyú bűncselekménynek tartja, amikor egy uszító kampány miatt tűnik el közvagyon, mint ha túlárazzák a betont egy stadionban. A legnagyobb bűnnek az átláthatatlan magántőkealapokat nevezte, mert semmilyen közérdek nem fűződött hozzájuk. Sok ügy elévült, az első ciklusból kimentett vagyonokat már nem biztos, hogy megtalálják. Ha már 10 milliárd forintot visszaszereznek, ő örülni fog. 

Unger magát jó szervezőnek, ugyanakkor nem különösebben kedves embernek tartja, és úgy véli, ez elnökként inkább előny. Szerinte az elnöknek nem szerepelnie, hanem hatékonyan szerveznie kell a hivatalt, és távolságot kell tartania a politikától.

Egyedül a tiszás Melléthei-Barna Márton szavazott nemmel Unger Anna jelölésére az NVVH élére. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának 12 tagja van. Ez a testület jelölte Unger Annát az NVVH elnöki pozíciójára.

A bizottságban 8 politikusa van a Tisza Pártnak, 3 a Fidesznek és 1 a Mi Hazánknak.

A fideszes honatyák és a mi hazánkos képviselő nem vett részt a szavazáson, így a 8 tiszás képviselő döntött:

• Unger Anna: 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás.

• Ligeti Miklós: 4 igen, 0 nem, 4 tartózkodás.
• Sárvári Nicholas: 3 igen és 5 tartózkodás.

A Fidesz nélkül

A bizottságban javasolt jelöltekről, az NVVH elnökéről, valamint a nyomozati elnökhelyettesről az országgyűlés plenáris ülésén titkosan szavaznak péntek délelőtt.

Nyomozati elnökhelyettesnek Dr. Tasnádi Katalint javasolják. A közpénzügyi elnökhelyettesről később egy újabb körben fognak dönteni, az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították. Két másik elnökhelyettesi posztra, a vádemelési és a fellebbezési elnökhelyettesi posztra beérkezett pályázatokat már korábban eredménytelennek nyilvánították, erre újabb fordulót hirdetnek.

A Fidesz-frakció előre jelezte, hogy nem vesz részt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek jelölésében és kiválasztásában, mert az NVVH szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják. A kiválasztási folyamatban ugyanakkor részt vett négy civil szervezet: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége.

A hivatal alapító okiratát a kormány készíti majd el, és a parlamentnek kell azt elfogadnia. Ez az okirat szabályozza majd azt, hogy mekkora lesz a hivatal, hány emberrel és mekkora költségvetésből működik. A hivatal megalakulásával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma. A hivatalnak lehetősége lesz arra, hogy a közpénzeket érintő ügyeket eleve magához vonja az ügyészségtől.

Kép: Facebook