A "Tisztítótűz művelet" frontvonalában - Unger Anna a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a TISZA Párt választási ígéreteinek egyik leghangsúlyosabb eleme volt. Unger Anna némi meglepetésre kerül az elnöki székbe, az NVVH élére sokan Ligeti Miklóst, Hadházy Ákos "harcostársát", a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját várták. 

A TISZA Párt a február elején közzétett választási programjának bevezetőjében Magyar Péter azt írta, hogy „megkezdjük a vagyonvisszaszerzést, az ellopott közjavakat ismét a társadalom szolgálatába állítjuk”. A program az első intézkedések között említi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozását, aminek feladata „az elmúlt 20 év korrupciós ügyeinek, gazdasági és politikai visszaéléseinek a feltárása” lesz.

Az igazságtétel és az elszámoltatás, vagyis a NER idején eltitkolt vagy nyilvánosságra került, de a hatóságok által elfektetett visszaélések feltárása a TISZA Párt hangsúlyos választási ígérete volt, és jelentős szerepet játszott abban, hogy április 12-én a párt minden korábbinál nagyobb társadalmi felhatalmazást kapott a kormányzásra, sőt az előző rendszer felszámolására. 

"Tisztítótűz művelet"

Magyar Péter június 22-én napirend előtti felszólalásban jelentette be az Országgyűlésben az általa "Tisztítótűz műveletnek" nevezett igazságtételi folyamat elindítását. Az NVVH létrehozását jogilag az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapozta meg, kimondva, hogy az NVVH egy kormánytól független, az Országgyűlés alá rendelt hivatal lesz, aminek elnökét és négy elnökhelyettesét a parlament hat éve választja meg, és egyikük sem újraválasztható. 

Az Alaptörvény-módosításból az is kiderült, hogy az NVVH felállításával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, vagyis a továbbiakban az ügyészség mellett a Hivatal is közvádlóként lép fel a büntetőügyekben. 

Az alkotmánymódosítás rögzíti azt is, hogy a Hivatal jogállását sarkalatos, azaz kétharmados törvény szabályozza, a jogszabály-tervezetét a kormány július 10-én nyújtotta be, a törvényt július 28-án fogadta el a parlament, és az államfői jogköröket akkor gyakorló Forsthoffer Ágnes házelnök azonnal aláírta. A törvényt még aznap kihirdették a Magyar Közlönyben. 

Szivarszobák helyett pályázat

Az elnök és a négy elnökhelyettes - közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, fellebbviteli – személyére az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága tett javaslatot az NVVH felsővezetésének megválasztására jogosult parlamentnek. 

A Bizottság a jelölteket pályázaton választotta ki, az elnöki székre közel 100-an aspiráltak. A pályázatok előszűrésen mentek át, az első három helyezett automatikusan megkapta a lehetőséget arra, hogy terveiről beszámoljon a Bizottság nyilvános ülésén. 

A parlamenti pártoknak joguk volt arra, hogy javaslatot tegyenek egy-egy, nekik tetsző pályázó meghallgatására, amivel a TISZA Párt és a Mi Hazánk élt is, de a Mi Hazánk „favoritja” visszalépett. Ugyanígy tett a Bizottság által rangsorolt három jelölt egyike, Jancsics Dávid szociológus, egyetemi tanár, akinek A korrupció szociológiája címmel jelent meg könyve egy-két éve. 

A Fidesz és a KDNP az NVVH-t a Rákosi-diktatúra rettegett politikai rendőrségéhez, az ÁVH-hoz hasonlítja, a két párt ezért bojkottálta a jelöltállítás folyamatát és magát a parlamenti szavazást is. 

Így a Bizottság végül három elnökjelöltet hallgatott meg: Ligeti Miklóst, Unger Annát és a náluk kevésbé ismert Sárvári Nicholast, akinek meghallgatását a TISZA Párt kezdeményezte.  

Liget a korrupcióellenes nemzetközi szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki korábban ügyészségi fogalmazóként dolgozott vádelőkészítési és nyomozásfelügyeleti területen. 

Unger Anna politológus, egyetemi oktató, aki az elmúlt években különböő podcastokban rendszeresen bírálta az Orbán-rendszert. Róla azt tartják, hogy Ruff Bálint kancelláriaminiszter „favoritja” volt.  

A kettős állampolgárságú Sárvári Nicholas a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, aki a választási kampányban a Fidesz szavazatvásárlási módszereit feltáró DE Akcióközösség koordinátora volt. 

A közvélemény érzékelhetően Ligeti Miklós pártján állt, mellette „kampányolt” Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő is, aki a NER mutyijainak feltárása során rendszeresen együttműködött a Transparency-vel.

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai azonban Unger Annát meggyőzőbbnek találták a személyes meghallgatáson, így némi meglepetésre a Bizottság a jogi végzettséggel nem rendelkező elméleti szakembert jelölte az NVVH élére.

Unger Anna egyetlen ellenszavazatot kapott: a TISZA Párt jogi szakpolitikusa, Melléthei-Barna Márton Ligeti Miklóst alkalmasabbnak tartotta az NVVH élére. 

Fotó: Vörös Szilárd