Orbánt, Novákot, Vargát is beidézhetik a kegyelmi ügy vizsgálóbizottsága elé

A kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság első ülésén a testület munkarendjét egyeztették. Schummer Orsolya (Tisza), a bizottság elnöke szerint az iratanyagok után néhány héten belül az első meghallgatások is megkezdődnek. A gyermekvédelmi rendszer vizsgálóbizottsága már túl van ez első meghallgatáson.

A vizsgálat célja annak feltárása, hogyan és kik közreműködésével született meg K. Endre kegyelmi döntése, milyen szerepe volt a Sándor-palotának, az Igazságügyi Minisztériumnak, kormányzati és pártpolitikai szereplőknek, illetve esetleges egyházi vagy civil közbenjáróknak – mutatta be a bvizsgálóbizottság működését Schummer Orsolya elnök a nyitóülésen. A bizottság a felelősök megnevezése mellett olyan jogszabály-módosításokat is javasolna, amelyek megakadályozhatják, hogy hasonló ügy ismét előforduljon.

Orbán Viktor volt miniszterelnök, Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Balog Zoltán, Novák korábbi tanácsadója meghallgatása is indokolt lehet

– ezt még a megelőző sajtótájékoztatón kérdésekre erősítette meg Schummer, ami a bizottsági ülésen is téma volt.

A bizottság az érintett bántalmazottak és túlélők meghallgatását is elképzelhetőnek tartja. Aki nem jelenik meg az idézésre, első alkalommal 100 ezer, másodszor 1 millió forintos bírságot kaphat, harmadik alkalommal pedig a bizottságnak jogi lehetősége van az illető előállítására. Ennek érdekében Novák Előd (Mi Hazánk) azt indítványozta, hogy minél hamarabb küldjék ki a meghívókat Novák Katalinnak, Varga Juditnak és K- Endrének, hogy haladhasson a vizsgálat, de a javaslatot elvetették. A bizottság célje elsősorban az ügy körülményeinek a megismerése, ezt követően célzottabban lehetséges megkérdezni az ügy főszereplőit – erősítették meg a Kontrollnak később a bizottsági munkára rálátó személyek.

„2023-ban rossz döntés születetett, meglett a politikai következménye, mégiscsak lemondott a köztársasági elnök – vállalva a felelősséget –, és lemondott az igazságügyi miniszter. Tehát ne csináljunk úgy, mintha nem történt volna semmi"

– mondta az élő közvetítésünkben a Kontrollnak Zsigó Róbert, a bizottság fideszes tagja. Arra a kérdésünkre, hogy mit kérdezene a jövőben Novák Katalintól, ha beidézik a bizottság elé, azt mondta

„Azt, hogy kitől mit kérdeznénk, azt majd meglátjuk, ha odaértünk.”

 Jeleztük, hogy a társadalom a miértekre kíváncsi, nem csak arra, hogy kik a kegyelmi ügy politikai felelősei, erre nem kívánt érdemben reagálni a képviselő.

Gyermekvédelmi vizsgálóbizottság: Túl későn érkezik a segítség

A gyermekvédelmi rendszer hibáit feltáró vizsgálóbizottság is megkezdte munkáját: a testület első rendes ülésén Rácz Andrea szociológust, a gyermekvédelem és a társadalompolitika szakértőjét hallgatták meg. Rácz szerint a gyermekvédelmi rendszer problémáit nem lehet önmagában a gyermekvédelem működésén keresztül megérteni, mert a társadalom más problémái is ebben a rendszerben csapódnak le. A szegénység, a lakhatási nehézségek vagy a családok rossz munkaerőpiaci helyzete később a gyerekek veszélyeztetettségében jelenik meg.

A szociológus szerint a rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy későn avatkozik be. Bár a gyermekvédelem felépítése és alapelvei alapvetően megfelelőek, a gyakorlatban szakember- és férőhelyhiány akadályozza a korai segítségnyújtást. A jelzőrendszerre jelentős mennyiségű eset jut, miközben a dolgozók túlterheltek, sokan kiégnek és elhagyják a pályát. A szakemberhiány különösen súlyos a gyermekpszichiátria területén.

Rácz arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami gondozásból kikerülő gyerekek későbbi életútja fontos visszajelzés a rendszer működéséről. Szerinte ezért nemcsak a legsúlyosabb esetek kezelését, hanem a családgondozást, a korai beavatkozást és a fiatalok önálló életkezdésének támogatását is erősíteni kell.