Ungár Anna: „Nincs NVVH-light”

Tovább folyik a nyilvános vita Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének megválasztása körül. Miközben a Tisza parlamenti frakciója levélben igyekszik megnyugtatni a párt szimpatizánsait, több, a kiválasztási folyamatot közelről ismerő szakember továbbra is úgy véli: a döntés mögött politikai, nem pedig szakmai szempontok állhattak.

Egy igencsak furcsa levélben próbálja nyugtatgatni a Tisza parlamenti frakciója a párt levelezőlistájára regisztrált szimpatizánsait, miután nem Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője lett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke.

A HVG-hez eljutott levélben arra kérik a híveket, hogy Unger Annával kapcsolatban ne ítéljenek előre, hanem csak majd az elvégzett munka és az eredmények alapján tegyék ezt, ugyanakkor arra is ígéretet tettek, hogy felgyorsítják a szükséges jogszabály-módosításokkal a büntetőeljárások nyomozati és bírósági szakaszát.

Ez utóbbit vélhetően Unger Anna azon kijelentése miatt tartották szükségesnek hangsúlyozni, miszerint a Hivatal egyetlen ügyében sem lehet jogerős ítéletre számítani az első, hatéves elnöki ciklus alatt.

A HVG név nélkül megszólaltatta az elnöki posztra aspiráló egyik jogász jelöltet is, aki szintén csalódottságának adott hangot a kiválasztással kapcsolatban, mondván: „Politikai döntés született, nem szakmai”. Szerinte Ligeti azért lehetett „tiltólistán”, mert 2024 elején bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál a korábban a kormányfő által vezetett Diákhitel Központ túlárazott kommunikációs szerződései miatt. 

Ezzel kapcsolatban is mondta azt Unger Anna, hogy „Nincs NVVH-light. Minden ügyben ugyanazon szempontok mentén, mindenkit egyenlő bánásmódban részesítve járunk el”. Az új korrupcióellenes hivatal vezetője szerint ha úgy adódik, akkor a Diákhitel Központ és a kormányfő sem számíthat kíméletes bánásmódra.

A lap által idézett csalódott jogász szerint a kialakult bizalomhiányos légkör miatt sem lesz könnyű egy ütőképes apparátust felállítani, holott – mint mondja – a Hivatal sikeressége ezen múlik majd. Ő ugyanakkor azt is szeretné, ha a beérkezett pályázatokat és az értékeléseket anonim módon közzé tennék.

Egy névtelenségben maradó csalódott Tisza-szakértő szerint – akit szintén a lap idéz - az Unger Anna kiválasztásához vezető folyamat látszatdemokrácia csupán, amely mögött nincs valódi, nyilvános kontroll, miközben az NVVH éppen a Tisza egyik fontos választási ígérete volt. 

A Tisza frakciója ezzel szemben azt hangsúlyozza szimpatizánsainak küldött nyugtató levelében, hogy Unger a meghallgatáson szakmailag felkészült, független és világos koncepcióval rendelkező jelöltnek bizonyult, és nem szükséges jogásznak lennie, mert a nyomozati feladatokat a szakmai helyettesek végzik majd.

Bárándy Péter a HVG-nek nyilatkozva úgyszintén a jelölt szakmai kompetenciáját vonta kétségbe, mondván, nem egyértelmű, hogy „milyen szempontrendszer alapján választottak ki egy szociológus végzettségű szakembert egy olyan feladatra, amelyben vád- és perképviselettel, nyomozati feladatokkal, keresetek beadásával kell foglalkozni?”

Kádár András Kristóf ezzel szemben úgy vélekedik, hogy meg kell adni Unger Annának a bizalmat és türelmet a nagyon fontos és komplex megbízatásának ellátásához, és majd a teljesítménye fényében érdemes véleményt formálni a tevékenységéről.  A Helsinki Bizottság társelnöke ugyanakkor azt is hozzátette, szükség lenne a nagyobb átláthatóságra, mert hiába volt nyíltabb és inkluzívabb eljárás a pályáztatás annál, mintha a Tisza egyszerűen előállt volna egy elnökjelölttel, „a felfokozott várakozások után sokak csalódása is felfokozott lett. 

A lap által név nélkül megszólaltatott antikorrupciós szakértő azt a vélekedést is megkockáztatta, miszerint Unger Anna megválasztásának körülményei – különösen a képviselők fegyelmezett szavazása – azt a gyanút erősítik, hogy a Tisza frakciója felsőbb utasításra, gépiesen szavaz.

Kép: YouTube/Kontroll