Kósa Lajos névreformja ment a levesbe, a Liszkák és a Doronok is maradhatnak
A Tisza-kormány gyakorlatilag lenullázza a Kósa Lajos vezette utónévbizottság döntéseit. A fideszes politikus kezdeményezésére törlésre ítélt 145 keresztnév megmarad, sőt még tíz újat is felvesznek a listára.

A Tisza-kormány gyakorlatilag lenullázza a Kósa Lajos vezette utónévbizottság döntéseit. A fideszes politikus kezdeményezésére törlésre ítélt 145 keresztnév megmarad, sőt még tíz újat is felvesznek a listára.
Alaposan átszabná az utónévkérelmezés rendszerét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A változtatás egyik leglátványosabb eleme, hogy semmissé teszik a Kósa Lajos vezette Utónév-engedélyezési Bizottság korábbi döntéseit, így egyetlen nevet sem törölnek abból a 145-ből, amelyet a testület korábban kihúzott volna a választható utónevek közül. Ráadásul tíz új név felvételét is elfogadták – írja a 24.hu.
Az egész kezdeményezés azért különösen érdekes, mert Kósa Lajos tavaly még éppen azért szorgalmazta a rendszer átalakítását, hogy az állam szorosabban felügyelje, milyen nevet kaphatnak a Magyarországon születő gyerekek. Most úgy tűnik, ez a névforradalom rövidebb életű lett, mint néhány különleges utónév, amelyet ki akartak húzni a listáról.
Kósa kezébe került a névügy
Kósa Lajos javaslatára 2025 nyarán az Országgyűlés a mindenkori kultúráért felelős miniszter hatáskörébe helyezte az utónevek gondozását. Korábban az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont szakemberei vizsgálták a kérelmeket, és 30 napon belül vissza kellett jelezniük a szülőknek. Az új rendszerben viszont a miniszter feladata lett az engedélyezett nevek listájának kihirdetése, erre pedig nem vonatkozott konkrét határidő.
Az Utónév-engedélyezési Bizottság élére Kósa Lajos került. A testület idén januárban 145 név törléséről döntött, miközben egyetlen új női utónevet, a Vinkát engedélyezte volna. A törlés egyik fő indoka az volt, hogy a szóban forgó neveket senki sem viseli.
A nagy névtakarítás azonban már a rajtvonalnál megbicsaklott. Hankó Balázs akkori kulturális és innovációs miniszter ugyanis nem hirdette ki a döntést a Magyar Közlönyben, ezért az hivatalosan soha nem lépett hatályba.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Kósáék hiába állították össze a távozók névsorát, a kijárati ajtó csak nem akart kinyílni.
Mind a 145 név megmenekült
A kormányváltás után szűk öt hónappal, szeptember 3-án a kulturális tárca és a Nyelvtudományi Kutatóközpont képviselői egyeztettek a kialakult helyzetről. Áttekintették a január 1. és május 12. között felhalmozódott, elbírálatlan névkérelmeket, valamint felülvizsgálták a korábbi bizottság döntéseit is. Ennek eredményeként a 145 név közül végül egyet sem törölnek.
Raátz Judit nyugalmazott nyelvész korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a törlésre kijelölt nevek között több régi magyar eredetű utónév is található. Szerinte ezek eltávolítása éppen a nemzeti öntudat védelmének szempontjából lenne „hatalmas öngól”.
Kósa Lajos névvédelmi hadjárata tehát végül oda jutott, hogy az általa vezetett testület által kiszemelt 145 név mindegyike túlélte a reformot.
Jöhetnek a Liszkák, Bennák és Doronok
Nemcsak a régi nevek menekültek meg, hanem újakkal is bővülhet a választék. A Nyelvtudományi Kutatóközpont által korábban felvételre javasolt hat névből négyet elfogadtak, a szeptemberi egyeztetésen pedig további hat kapott zöld utat, így összesen tíz új utónév kerülhet fel a hivatalos listára.
A már ismert új nevek között szerepel a Liszka, amely az Erzsébet becéző alakja, valamint a Benna, a Benedikta rövidült becéző formája. Érkezhet a Floriána, vagyis a Flórián női párja, valamint a görög eredetű Doron is. Szintén elfogadták az arab eredetű Zeliha és a héber eredetű Gittel nevet.
Úgy tűnik tehát, a magyar utónévkincs kibírta Kósa Lajos rövid, de annál mozgalmasabb találkozását a névtudománnyal. Sőt, még gyarapodik is.
Visszaadnák a döntést a szakmának
A változtatás ugyanakkor jóval többről szól néhány új keresztnévnél. A szeptemberi egyeztetés résztvevői abban is egyetértettek, hogy meg kell változtatni a jelenlegi bürokratikus rendszert. Raátz Judit szerint a névkérelmek szakmai elbírálását vissza kell adni a szakembereknek, a szülőknek pedig ismét belátható időn belül kell választ kapniuk. A cél a korábbi, harmincnapos ügyintézési idő visszaállítása.
Erre szükség is lehet, mert jelentős mennyiségű kérelem torlódott fel. A Nyelvtudományi Kutatóközpont a Kósa vezette bizottság utolsó ülése után május 12-ig 218 utónevet vizsgált meg szakmai szempontból. A később érkezett kérelmek értékelése a következő hetekben folytatódik, így további nevek is zöld utat kaphatnak.
Ha ezzel végeznek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter várhatóan kihirdeti az új utónévlistát a Magyar Közlönyben. Ezután jöhet a rendszer nagyobb átalakítása. Ehhez azonban már nem elég egy tollvonás: rendelet- és törvénymódosításra is szükség lesz. Egyelőre nem tudni, mikorra készülhet el az ehhez szükséges törvényjavaslat.
Kósa Lajos névreformjának sorsa viszont ennél jóval egyértelműbbnek látszik. A 145 név marad, új nevek érkeznek, a döntést pedig ismét szakmai alapokra helyeznék. A névsor tehát nem lett rövidebb – legfeljebb Kósa Lajos szerepe benne.
Szerző: Gergely Gáspár
Fotó: Kósa Lajos / Facebook




