Azbesztügy: folyik a mentesítés, pályázni is lehet, de érkeznek kritikák is

A magyarországi azbesztszennyezést először Bozsokon fedezték fel, melyről kiderült, hogy az itt felhasznált kőzúzalék határ menti ausztriai bányákból került az országba, és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak, játszóterek, telephelyek burkolására, felszórására. Jelenleg mintegy 250 település lehet érintett, a mentesítés már a legtöbb településen folyik, a kormány 3 milliárdos alapot hozott létre, de a pályáztatással kapcsolatban Sopron és Szombathely önkormányzata is kritikákat fogalmazott meg.

A szennyezett kőzúzalékról szóló botrány április közepén robbant ki, mikor a nagyobb városok közül elsőként Szombathelyen azonosítottak súlyos egészségkárosító kockázatot hordozó azbeszttartalmú kőzúzalékot, később Kőszegen is kimutatták a szennyezést és Zalaegerszegről, Sopronról is kiderült, hogy szállítottak oda az azbesztet tartalmazó kőzetből.

Térképeken az azbesztszennyezés

Németh Martin, Bük város önkormányzatának képviselője kért ki korábban adatokat a NAV-tól, melyekből látható volt, hogy mintegy 250 nyugat-magyarországi település érintett az azbesztszennyezésben. A képviselő a weboldalára kirakta a települések listáját, és egy térképen is lehet böngészni, hova és mennyi kőzúzalék jutott az érintett bányákból.

Közben a Greenpeace is elindította interaktív azbesztérképét, ahol megjeleníti a zöld szervezet és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. Ezen a felületen a lakossági bejelentéseket is fogadják.

Az azbeszt egyébként addig nem jelent veszélyt az egészségre, amíg a kőzetben van, de ha a kőzúzalék aprózódik, mert például rendszeres rajta az autóforgalom, akkor exponenciálisan megnövekszik annak az esélye, hogy kiporzik, és a levegőbe kerülnek az azbesztszálak, amelyek aztán nagyobb távolságra is eljuthatnak.

A szennyezéssel kapcsolatban a kormány a 1257/2026. (VIII. 14.) határozattal hárommilliárd forintos Azbeszt-mentesítési Alapot hozott létre. A támogatás elsősorban azoknak a településeknek szól, ahol a burgenlandi bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalék felhasználása miatt alakult ki környezet-egészségügyi kockázat. A pályázati feltételek között szerepel, hogy az érintett önkormányzat rendelkezzen azbeszttérképpel, a mérések pedig igazolják az egészségügyi kockázatot. A mentesítés után újabb vizsgálatokkal kell bizonyítani, hogy a beavatkozás eredményes volt.

Az azbesztmentesítéssel kapcsolatban a Kontroll felkereste a soproni és a szombathelyi önkormányzatokat, hogy vázolják fel, hogyan érintette a településeket a szennyezés és jelenleg hol tart annak felszámolása.

Sopronban 66 közterületi helyszín lehet érintett

„Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén az önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által eddig elvégzett vizsgálatok alapján 66 közterületi helyszínen mutatták ki az azbesztszennyezést. Az érintett területek között közutak, útpadkák és parkolók találhatók. Az osztrák eredetű szennyeződés jellemzően az ingatlanok előtt, tulajdonosok vagy kivitelezők által leterített kőzúzalékból származik, amelynek ráhordásával az önkormányzati kezelésű utak is érintetté váltak. Az érintett magánterületek szennyezettségének pontos mértékéről a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal rendelkezik részletes információkkal” – válaszolta megkeresésünkre a soproni önkormányzat sajtóirodája.

Megtudtuk, hogy a kialakult helyzet szakszerű és mielőbbi kezelése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Farkas Ciprián polgármester vezetésével munkacsoportot hozott létre, amelynek javaslatai alapján haladéktalanul megkezdődtek a szükséges intézkedések. A lakosság egészségének védelme és a szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében az érintett útszakaszokon sebességkorlátozó és behajtást tiltó közlekedési táblákat helyeztek ki, valamint megkezdődött az útburkolatok kalcium-kloridos pormentesítő kezelése.

„A kezelés célja a porterhelés csökkentése, ezáltal az azbeszttartalmú részecskék levegőbe jutásának mérséklése. A kalcium-klorid nedvességmegkötő tulajdonságának köszönhetően elősegíti az útfelület nedvességtartalmának megőrzését, csökkentve a porképződést. A megtett intézkedések a szennyeződésből eredő kockázatok mérséklését szolgálják, ugyanakkor nem helyettesítik a szennyezett területek végleges mentesítését. A pormentesítő kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében további levegőminőségi vizsgálatok szükségesek” – írták közleményükben.

Sopron levélben fordult a minisztériumhoz

Sopron az azbesztszennyezéssel összefüggő, eddigi intézkedéseket saját költségvetési forrásból finanszírozta, amelyekre mintegy bruttó 70 millió forintot fordított. Az önkormányzat emellett további 90 millió forint önerőt különített el az Azbeszt-mentesítési Alap támogatási pályázatához kapcsolódóan.

„A jelenlegi felmérések alapján a szennyezett területek teljes körű mentesítésének becsült költsége megközelítheti a 400 millió forintot. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázati felhívás feltételeivel kapcsolatban 2026. október 7-én hivatalos levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez, amelyet egyidejűleg dr. Hoffmann Istvánnak, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárának is megküldött. A megkeresésben többek között a pályázati jogosultság feltételeinek újragondolását, az önrész mértékének felülvizsgálatát, valamint a pályázati határidő meghosszabbítását kezdeményezte. A megkeresésre a minisztériumtól válasz nem érkezett. Az önkormányzat álláspontja szerint a támogatási feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni az érintett területek nagyságát, a szennyezés felszámolásának tényleges költségeit és az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit. A teljes körű mentesítés megvalósításához továbbra is szükségesnek tartjuk a megfelelő mértékű állami források biztosítását, hiszen az azbesztmentesítés elsődleges célja a lakosság egészségének védelme” – emelte ki közleményében az önkormányzati sajtóiroda.

Szombathely a hírek középpontjában

Az azbesztügy kirobbanásakor Szombathely kapta az egyik a legnagyobb figyelmet, amikor kiderült, hogy az Oladi Plató nevű városrészben az útalapnak szánt kőzúzalékban található azbeszt, és a környezetében elvégzett mérések azt mutatták, hogy már a levegőbe is jutott belőle.

Megkeresésünkre az önkormányzat azt írta, hogy a rendelkezésére álló és elvégzett mérései alapján a város közigazgatási területén jelenleg összesen 317 helyszínen, 331 önálló ingatlant érintően, 287.274 m2 felületű azbeszttel szennyezett területet azonosítottak be. Az Olad Plató 74.700 m2 felületű, azbeszttel szennyezett közlekedési nyomvonalai kiporzásának megszüntetésére kötött vállalkozási szerződés alapján a nyertes Alpok Terra Kft. végzi a munkálatokat. Az önkormányzat 110 közforgalom előtt megnyitott, illetve önkormányzati tulajdonú, 92.242 m2 azbeszt tartalmú kővel borított területen folynak még mentesítési munkálatok felületzárással, melyekkel december 4-re kell majd elkészülni.

„Fentiek mellett számos olyan közterületi ingatlan található, amelyek tekintetében nem alkalmazható a felületi zársásos technológia. Ezek közé tartoznak az útpadkák, amelyek lefedése komoly balesetveszélyt, szerkezeti károkat okozna” – írta közleményében az önkormányzat.

Az azonosításra került azbeszttel szennyezett útpadkák területe megközelítőleg 7.205 m2, 33 helyszínen. A fentiekre tekintettel az útpadkák esetében kizárólag az azbeszttel szennyezett kő felszedése, elszállítása, ártalmatlanítása lehetséges.

„A bekért indikatív árajánlat alapján az útpadkák azbesztmentesítésének becsült költsége bruttó 856.663.260,- Ft, a munkálatok becsült időigénye 10-12 hónap. Az Azbeszt-mentesítési Alapra október 14-én benyújtottuk pályázatunkat. Szombathely 10%-os mértékű önrészt vállalt. Az önrész meghatározásakor többek között figyelemmel voltunk a kezelendő területek nagyságára (287.274 m2), és az ehhez kapcsolódó, rendkívül magas költségekre (bruttó 2, 48 Mrd Ft) is, amelyek determinálják az önrészt összegét is. Sikeres pályázat esetén megvalósuló intézkedésekkel a pályázathoz elkészített azbeszttérkép 2026. október 19-i állapota szerint az önkormányzati tulajdonban lévő területek 97%-a tekintetében megtörténnek a kiporzás megszüntetéséhez szükséges intézkedések. Előzőek mellett mindösszesen 5.143 m2 nagyságú, alacsony kockázatú önkormányzati terület (kapubejáró, udvar stb.) vonatkozásában lesz szükség 2027. évben további beavatkozásra. Összesen 19.595 m2 nagyságú, egyéb tulajdonban (magán, egyházi, állami, társasházi) álló terület tekintetében indokolt beavatkozás, valamint a Parkerdő területén több magán vagy állami tulajdonban lévő úton található azbeszttel szennyezett zúzalékkal, pontszerűen feltöltött rész. Lényeges körülmény az is, hogy az azbeszttérkép pillanatnyi állapotot mutat, az új bejelentések folyamatosan érkeznek a Polgármesteri Hivatalhoz” – olvasható a közleményben.

Veszélybe kerülhet a szombathelyi pályázat?

Érdekes fejlemény az ügyben, hogy Szombathely polgármestere, Neményi András komoly kritikát fogalmazott meg a városi közgyűlésen a kormánnyal szemben az azbesztpályázat utólagos módosítása miatt, melyben az szerepel, hogy a pályázat elbírálásánál csak olyan területeken végzett munkákat lehet figyelembe venni, ahol rendelkezésre állnak olyan akkreditált mérések, amelyek kimutatják, hogy a levegőben azbesztszálak vannak.

Csak Szombathelyen 317 levegőmérést kellene elvégezni, miközben egy ilyen mérés 1,5 millió forintba kerül, tehát a költsége 475,5 millió forint lenne. A polgármester azt mondta, hogy lehetetlen teljesíteni ezt a feltételt, hiszen nincs is ennyi mérési kapacitás az országban, jó, ha ennek a tizede rendelkezésre áll, ráadásul az időjárási viszonyok is befolyásolhatják a mérések sikerességét, illetve azok csak pillanatnyi állapotot tükröznek.

"Nyár óta azon dolgoztunk, hogy ne kerüljön a levegőbe az egészségre ártalmas azbesztrost (...), de ahol már lefedtük a területet, ott hogyan csináljunk levegővizsgálatot így, utólag?" - tette fel a kérdést.

Nemény András hangsúlyozta, ez az előírás veszélybe sodorhatja a város 2,5 milliárdos azbesztpályázatát, amihez 10 százalékos önrészt vállaltak. Szombathely már kifizetett közel 1,5 milliárd forintot az Oladi Platón és a város más területein végzett bitumenes lefedések után.

Azt is kiemelte, hogy a kormány magára hagyta az önkormányzatokat az azbesztmentesítési feladatokhoz, még szakmai iránymutatást sem adtak, az önkormányzatnak saját magának kellett dönteni, amit a legjobb tudásuk szerint meg is tettek. Hozzátette, ha az önkormányzat nem kap állami támogatást az azbesztes munkákra költött közel 2,5 milliárd forintos összeghez, akkor az komoly veszélyt jelent a városnak.

Nemény András arra kérte a kormányt, hogy javítsák ki a pályázati szabályokat, ez még nem késő, de előtte hallgassák meg a szakértők véleményét, azokét, akik évtizedek óta foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. A polgármester azt mondta, folyamatosan leveleztek az illetékes minisztériummal, kerestek államtitkárokat, de gyakran csak kitérő válaszokat kaptak, volt, amikor más minisztériumokhoz továbbították a kérdéseiket.

Fél év elteltével a polgármester szerint elvárható lenne ennél jobb, hatékonyabb működés. Szerinte nem késő még a pályázatot "normális módon értelmezni", ezért azt kéri a minisztérium illetékeseitől, hogy vizsgálják meg a feltételeket, kezeljék az ügyet kizárólag szakmai kérdésként, és hallgassanak azokra a szakértőkre, akik évtizedek óta ilyen területtel foglalkoztak.

Kép: Dr. Nemény András / Facebook