Kivezetik a tao-t, átalakítják az akadémiai rendszert, megfelezik a sportvilágversenyek támogatását

Jelentősen átalakítaná a kormány a sportfinanszírozás rendszerét: 2027-től fokozatosan kivezetné a tao-támogatásokat, új finanszírozási modellt vezetne be, az akadémiák helyett pedig úgynevezett szövetségi edzőközpontokra bízná az utánpótlás-nevelés szakmai irányítását. A tervezett változtatások részleteit Pósfai Gábor belügyminiszter és Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár egy háttérbeszélgetésen osztotta meg a sajtóval.

Az elhangzottak szerint az új tao-rendszerben megszűnne az eddigi kétcsatornás támogatási modell, helyét pedig egy átláthatóbb, egycsatornás finanszírozás venné át. A tao fokozatos kivezetésének részeként június 30-ig a 300 millió forint alatti támogatások a sportszövetségeken keresztül jutnának el a kedvezményezettekhez. Az elosztás ugyanakkor továbbra is a szövetségek feladata lenne, az ellenőrzés azonban kikerülne a hatáskörükből. A kormány emellett azt is tervezi, hogy az állami cégek a jövőben nem támogathatnak közvetlenül, irányítottan sportklubokat és előtérbe kerül a piaci alapú szponzoráció. A tao-támogatások összege idén 125,2 milliárd forint.

A Miniszterelnökség egyébként a napokban tette közzé a 2015/16-os és a 2025/26-os idény közötti sport-tao-támogatások adatait. E szerint a vonatkozó tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a hat látványcsapatsportágban: labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, vízilabdában, jégkorongban és röplabdában.

Az adatokból azonnal szembetűnővő váltak az aránytalanságok. Így az Orbán Viktor által alapított, jelenleg Mészáros Lőrinc kuratóriumi elnökségével működő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tao-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozott: tíz év alatt 45,4 milliárd forintnyi közpénzhez jutottak a rendszeren keresztül.

A támogatási adatok alapján a felcsúti szervezethez 2015 és 2026 között több forrást rendeltek, mint a Magyar Jégkorong Szövetséghez (25 milliárd forint) és a Magyar Vízilabda Szövetséghez (20,2 milliárd forint) együttesen.

A háttérbeszélgetésen szóba került az utánpótlás-nevelés rendszer átalakítása is. E szerint az akadémiák helyét körzetközpontok és szövetségi edzőközpontok vennék át, a szakmai munka irányítása pedig a sportszövetségekhez kerülne. A változtatás fő indoka, hogy komoly kételyek merültek fel az akadémiai rendszer szakmai eredményességével kapcsolatb.an.

Az is elhangzott, hogy a hazai rendezésű világversenyek finanszírozását majdnem pontosan a felére csökkentenék az eddig tervezettnek. A 2027-ben Magyarországon rendezendő négy világbajnokság – a kajak-kenu-, a vizes-, az öttusa- és a női kézilabda-vb – eredetileg 118 milliárd forintos összköltségvetését 59 milliárd forintra vágnák vissza. A korábbi kormányzat számolatlanul öntötte a pénzt ezekbe a versenyekbe.  

A tervezett összeférhetetlenségi törvényjavaslattal kapcsolatban csupán annyi hangzott el, hogy jogszabályban választanák szét a politikai és a sportvezetői szerepeket, ezzel párhuzamosan pedig erősítenék a sporttámogatások elszámoltathatóságát, a javaslat tárgyalása azonban  még folyamatban van.

A tervezett változtatások ellen korábban tiltakozott Kubatov Gábor, az FTC elnöke és Deutsch Tamás, az MTK elnöke is, mindkettő érintettje is lehet a törvénynek, és elveszítheti sportvezetői tisztségét annak hatályba lépése esetén, csakúgy, mint Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter.

A belügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány nem tervez újabb sportlétesítményeket építeni, inkább a meglévő ingatlanvagyon megőrzése és jobb kihasználása a cél.