Nyolcmilliárd forintba kerülhetett az adófizetőknek az atlétikai Világdöntő megrendezése
15 millió dollárt, vagyis mintegy 4,7 milliárd forintot fizetett a magyar kormány azért, hogy Budapest rendezhesse meg az első atlétikai Világdöntőt. A rekordösszegű pénzdíj mellett a szervezés további 3,2 milliárd forintba került.
A Telexhez eljutott 2024-es szerződés szerint 15 millió dollárt, vagyis mintegy 4,7 milliárd forintot fizetett a magyar kormány azért, hogy Budapest rendezhesse meg az első atlétikai Világdöntőt. A rekordösszegű pénzdíj mellett a szervezés további 3,2 milliárd forintba került.
Másfél hete rendezték meg Budapesten az első atlétikai Világdöntőt a Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. A Telex birtokába került 2024-es szerződésből kiderül, hogy a verseny Magyarországra hozásáért a kormánynak 15 millió dollárt kellett fizetnie.
Ennek jelentős része, 10 millió dollár a sportolók rekordösszegű pénzdíjára ment el, míg további 5 millió dollárt a World Athletics kapott rendezési jogdíjként.
A rendezvény lebonyolítása ezen felül újabb jelentős kiadást jelentett. Miután júliusban leváltották Balásy Gyula cégeit a szervezésről, a feladatot végül az IRUB Kft. kapta meg 3,2 milliárd forintért.
A pénzdíj, a rendezési jogdíj és a szervezés költsége így összesen mintegy 8 milliárd forintra rúgott.
Ez ugyanakkor több mint 7 milliárd forinttal kevesebb annál az összegnél, amelyet az előző kormány eredetileg biztosított a teljes rendezvényre. Szabó Gábor, az Eurosport főszerkesztőjének közérdekűadat-igényléséből kiderült, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség 16,75 milliárd forintot kapott az eseményre. A különbség alapján a szervezőváltás jelentős megtakarítást eredményezhetett.
A bevételek pontos összege azonban nem ismert. A szerződés alapján a jegybevételek, valamint a szponzori és közvetítési jogokból származó bevételek nagyobb része a rendezőnél maradt. A versenyre 61 ezer jegyet értékesítettek, ami becslések szerint legalább 1,5 milliárd forintos jegybevételt jelenthetett.
A rendezvény támogatói között a TDK, a Sony és a Wizz Air is szerepelt.
A Telex a szerződés politikai hátterét is vizsgálta, és felvetette, hogy a rendezésben szerepet játszhatott Orbán Viktor és Sebastian Coe, a World Athletics akkori elnökének kapcsolata. Ennek hátterében az is állhatott, hogy Magyarország egy későbbi olimpiai pályázathoz Coe támogatását remélhette.
Ez a számítás végül nem igazolódott: Coe 2025-ben elveszítette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökválasztását a zimbabwei Kirsty Coventryvel szemben.
Fotó:Facebook
