Brüsszel feloldaná a 4,2 milliárd eurós zárolást, az Erasmus előtt is megnyílhat az út

Újabb fontos állomásához érkezett a Magyarország és az Európai Unió között évek óta húzódó vita az uniós pénzekről. Az Európai Bizottság szerint a Tisza-kormány megfelelően kezelte azokat a jogállamisági problémákat, amelyek miatt 2022-ben forrásokat fagyasztottak be. A döntés 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás elérését teheti lehetővé, és az alapítványi fenntartású magyar egyetemek is visszatérhetnek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A végső szót azonban az uniós tagállamoknak kell majd kimondaniuk.

Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy szüntessék meg a Magyarországgal szemben 2022-ben bevezetett költségvetési védintézkedéseket. Ha az EU Tanácsa is rábólint a javaslatra, Magyarország hozzáférhet mintegy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz, és megszűnhet az a korlátozás is, amely a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket kizárta bizonyos közvetlen uniós támogatásokból – írja a Portfolio.

Ez utóbbi nyithatja meg ismét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat az érintett magyar egyetemek előtt. A korlátozást azért vezették be, mert Brüsszel nem tartotta megfelelőnek az alapítványok működésére vonatkozó összeférhetetlenségi és átláthatósági garanciákat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hvg.hu beszámolója szerint a bejelentéskor úgy fogalmazott:

„Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ma azt javasoljuk, hogy oldjunk fel 4,2 milliárd eurót, és nyissuk meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa kapuit a magyar diákok és kutatók előtt.”

Von der Leyen hozzátette: örül annak, hogy a magyar diákok és kutatók ismét teljes mértékben részesülhetnek az unió kínálta lehetőségekből, szerinte a mostani fejlemény azt mutatja, hogy „a reformok eredményre vezetnek”.

Brüsszel szerint teljesültek a feltételek

A magyar kormány szeptember 9-én értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy végrehajtotta a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásához szükséges intézkedéseket. Brüsszel ezek értékelése után arra jutott, hogy a korábban kifogásolt problémákat megfelelően kezelték. A változtatások többek között az Integritás Hatóság jogköreit, a vagyonnyilatkozati rendszert, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait és egyes ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát érintették. Fontos elem volt Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez is.

A 4,2 milliárd eurót ugyanakkor még nem szabadították fel ténylegesen. Az Európai Bizottság javaslatáról az EU Tanácsának kell döntenie minősített többséggel, erre a főszabály szerint egy hónapja van.

Vitézy: újabb milliárdok szabadulhatnak fel

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a fejleményre a Facebookon reagált:
„Friss: az Európai Bizottság hivatalosan is kezdeményezi a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárások lezárását. Így az RRF 10 milliárd euró után a 4,2 milliárdos közlekedési, környezetvédelmi forrás is felszabadul!” – írta a tárcavezető.

 

Vitézy már korábban is arról beszélt, hogy a kormány teljesíti az uniós forrásokhoz szükséges jogállamisági feltételeket, a felszabaduló pénzek jelentős részét pedig közlekedési beruházásokra fordítaná. Júniusban azt jelentette be, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében visszaveszik az államtól korábban átadott vagyont, az egyetemi alapítványok átalakítására pedig hosszabb átmeneti időt hagynak. Júliusban már új InterCity-szerelvényekről, vasúti infrastruktúra-fejlesztésekről és a járműpark megújításáról beszélt az uniós pénzek felhasználásával összefüggésben.

Az Erasmus-ügyig vezetett az Orbán-kormány és Brüsszel konfliktusa

A mostani döntés hátterében egy 2022 óta húzódó vita áll. Az EU Tanácsa akkor a jogállamisági feltételességi mechanizmus alapján 6,3 milliárd eurónyi kohéziós kötelezettségvállalást függesztett fel. Brüsszel többek között a közbeszerzések, a korrupció elleni fellépés, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályai miatt emelt kifogást. Az Orbán-kormány által kialakított modellben számos, korábban állami egyetem fenntartását ilyen alapítványok, vagyis kekvák vették át. Az EU főleg azt kifogásolta, hogy a kuratóriumokban az Orbán-kabinethez túlságosan is lojális politikusok is helyet kaphattak, miközben az összeférhetetlenségi garanciákat Brüsszelben nem tartották elégségesnek.

Ennek következményeként 2022 végétől nem lehetett új uniós pénzügyi kötelezettségvállalásokat kötni az érintett alapítványokkal és intézményeikkel, így az általuk fenntartott egyetemek hallgatói és kutatói sem fértek hozzá a korábbi módon az Erasmus+ mobilitási és a Horizont Európa kutatási programokhoz.

Az eredetileg felfüggesztett 6,3 milliárd euróból 2024-ben és 2025-ben összesen mintegy 2 milliárd euró végleg elveszett, mert az Orbán-kormány idején nem születtek meg időben a szükséges intézkedések. Maradt körülbelül 4,2 milliárd euró, melynek felszabadítását most kezdeményezte az Európai Bizottság.

A kormányváltás után gyorsultak fel az események

A tavaszi kormányváltás után felgyorsult az egyeztetés a korábban blokkolt uniós források ügyében. Magyar Péter kormánya hivatalba lépését követően tárgyalásokat kezdett az Európai Bizottsággal, május végén pedig a magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen megállapodást jelentett be az összesen 16,4 milliárd eurónyi, különböző jogcímeken blokkolt vagy feltételekhez kötött uniós forrás hozzáférhetővé tételéről. Ennek része mintegy 10 milliárd euró a helyreállítási alapból, a most érintett 4,2 milliárd eurónyi kohéziós pénz, valamint további 2,2 milliárd euró, amelynek hozzáférhetősége az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó feltételektől függ.

A 10 milliárd eurós RRF-csomagnál júliusban az uniós pénzügyminiszterek már jóváhagyták Magyarország új helyreállítási tervét, ami megnyitotta az utat a feltételek teljesítéséhez kötött kifizetések előtt. Most a második nagy tétel, a 4,2 milliárd eurós kohéziós csomag került közelebb a feloldáshoz.

A folyamat ugyanakkor ezzel még nem ér véget: az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó 2,2 milliárd eurónyi további forrás külön eljárásban marad. A szerdai bejelentés legfontosabb következménye így az lehet, hogy a tagállamok jóváhagyása után Magyarország hozzáférhet a 4,2 milliárd euróhoz, miközben több év után ismét megnyílhat az Erasmus+ és a Horizont Európa az érintett magyar egyetemek, hallgatók és kutatók előtt.

Fotó: YouTube / Magyar Péter Hivatalos