Hankó mentelmi joga is ráment az NKA-botrányra – tovább gyűrűzik a 17 milliárdos ügy

Az Országgyűlés a várakozásoknak megfelelően felfüggesztette a korábbi kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát, így a hatóság már vele szemben is lefolytathatja az eddig akadályozott nyomozati cselekményeket. A több mint gyanús, sokakat felbosszantó 17,3 milliárd forintos kulturális támogatási program miatt indult eljárást Hankó Balázs politikai leszámolásnak tartja, miközben egyre több korábbi munkatársa és kedvezményezett került a nyomozás látókörébe.

Hétfőn 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel az Országgyűlés Hankó Balázs fideszes képviselő, volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát. A Fidesz és a KDNP távol maradt a rendkívüli üléstől. A parlament Mentelmi Bizottsága a reggeli zárt ülésén nem alakított ki többségi álláspontot a felfüggesztésről.

A Legfőbb Ügyészség még szeptember 22-én kezdeményezte Hankó mentelmi jogának felfüggesztését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. A vádhatóság szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának keretében 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben összesen 17,3 milliárd forintot használhattak fel a jogszabályban meghatározott céloktól eltérően. Az ügyészség szerint a pénzek egy része a választási kampány költségeit, illetve egyes kérelmezők személyes céljait szolgálhatta.

A mentelmi jog felfüggesztése még nem jelent bűnösséget, csak az az akadály hárult el, amely eddig korlátozta a Hankóval szembeni büntetőeljárást.

„Ha el akarnak vinni, innen tegyék”

A szavazás idején a Fidesz–KDNP külön sajtótájékoztatót tartott. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője politikai hajtóvadászatról beszélt, Hankót pedig „a politikai önkény áldozatának” nevezte. pedig Hankó azt mondta, a Mentelmi Bizottság előtt pontról pontra cáfolta az ellene felhozott vádakat, de hozzátette: mentelmi jogának felfüggesztését szükségesnek tartja ahhoz, hogy tisztázhassa magát és korábbi munkatársait.

„A Mentelmi Bizottság előtt világossá tettem, hogy ártatlan vagyok ebben az előre megrendelt és eldöntött politikai koncepciós eljárásban, és mint ahogy már az ügyészségnek korábban is jeleztem, állok a vizsgálatok elé. A lelkiismeretem tiszta, nem szöktem el, nem rejtőztem el, és jövőben sem fogok elszökni, elrejtőzni” – mondta a volt tárcavezető.

Hankó Balázs azt is közölte, hogy a parlamentben marad, amíg kiderül, milyen intézkedést tesz vele szemben a hatóság. „Csak bízni tudok abban, hogy az ügyészség számára korábban már beadott észrevételek egyértelműen igazolták a letartóztatásom indítványozásának alaptalanságát. (...) Ha el akarnak vinni, innen a munkahelyemről tegyék. A családomat bántották már eleget, hagyják őket békén” – fogalmazott.

 

Rétvári Bence, a KDNP parlamenti frakcióvezetője szerint Hankó nem tett zsebre pénzt, nem befolyásolta, hogy a kedvezményezettek kivel szerződjenek, és az NKA-forrásokból pártkasszába sem került pénz. Az ügyészség gyanúja ugyanakkor nem Hankó személyes gazdagodásáról, hanem az NKA vagyonának állítólagos, rendeltetéstől eltérő felhasználásáról szól.

 

Molnár Áron hozta felszínre az ügyet

Az NKA-ügy idén áprilisban robbant ki. Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áron színész-aktivistát kereste meg azzal, hogy tudomása szerint mintegy 17 milliárd forintos támogatási keretet osztottak szét úgy, hogy annak részleteit az NKA több szereplője sem ismerte. Molnár nyilvánosságra hozta az információkat, Papp pedig később névvel vállalta, hogy ő volt a forrás.

A pénzeket a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumán keresztül osztották ki. A nyilvánosságra került támogatások között több százmilliós tételek szerepeltek: többek között Mága Zoltán koncertjeihez kapcsolódóan 500 millió, a Fidesz-frakció egyik munkatársának cégéhez 450 millió, Pataky Attila cégéhez 150 millió forint került. Az NKA Bizottságának több tagja azt állította, nem ismerte a konstrukció részleteit. Később Bús Balázs alelnök, majd több bizottsági tag is távozott.

A Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett az ügyben, a NAV pedig hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával kezdett nyomozni. Május végén már a minisztériumban és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél is kutatást tartottak és lefoglalásokat végeztek.

Hankó: a kormány döntött a pénzről

A nyomozás egyik központi kérdése, hogyan születtek a támogatási döntések. Az ügyészség szerint kettős eljárásrend működhetett, amelyben elvált egymástól a formális és a tényleges döntéshozatal, Hankó pedig olyan kérelmekről is dönthetett, amelyek elbírálásában a törvény szerint nem vehetett volna részt. Hankó Balázs viszont ezt tagadja, és azt állítja, minden támogatást kulturális célra ítéltek meg, a konstrukció pedig egy kormányzati döntést hajtott végre.

„Magyarország kormánya döntött a 17 milliárd forint felhasználásáról azzal a céllal, hogy ne kulturális intézményfinanszírozást, hanem a populáris kultúra támogatását biztosítsa országosan egyenlő eloszlásban. A forrásnak egyedi keretként az ideiglenes kollégium részére történt biztosításáról az NKA Bizottsága döntött” – mondta.

Hankó szerint a jogszabály szerinti bírálati folyamat végén ő is jóváhagyta a döntéseket. A volt miniszter azt is tagadja, hogy a támogatások pártpolitikai célokat szolgáltak volna. Érvelése szerint számos rendezvényt eleve az országgyűlési választás után tartottak volna meg.

A Fásy-szál és a letartóztatások

A nyomozás a Fásy családhoz kötődő vállalkozásokig is eljutott. A Munkácsy Art Kft. 82,55 millió forint NKA-támogatást kapott a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című dokumentumfilm első két részére, majd Hankó miniszteri keretéből további 89,9 millió forint jutott a folytatásra. A cég több mint 56 millió forint értékben vont be Fásy Zsülietthez és Fásyné Gurzó Máriához köthető vállalkozásokat. Szeptemberben Fásyné Gurzó Máriát és a Munkácsy Art vezetőjét is letartóztatták.

Az NKA-ügyben júniusban hat embert vettek őrizetbe, majd több, az elosztási rendszerben részt vevő szereplőt letartóztattak. Júliusban Hankó korábbi kabinetfőnöke, Konczos Nóra is letartóztatásba került, augusztusban azonban kiengedték.

Hankó június végén szolidaritást vállalt korábbi munkatársaival. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár erre így reagált: „Hankó Úr! Az lenne az igazi szolidaritás, ha Ön is vállalná a felelősséget, és nem csak a kollégáin csattanna az ostor. Az lenne a szolidaritás, ha megnevezné, kitől kapta a parancsokat. Az lenne a szolidaritás, ha bocsánatot kérne a magyar néptől.”

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter májusban leállíttatta az NKA kifizetéseit és belső vizsgálatot rendelt el. Július végére közlése szerint több mint 3,3 milliárd forintot fizettek vissza a kedvezményezettek. A minisztérium olyan ügyeket is talált, amelyeknél Tarr szerint írásos kérelem nélkül született támogatási döntés, illetve a megítélt összeg meghaladta az igényelt összeget.

„Minden vádpont hamis”

Hankó hétfői sajtótájékoztatóján Molnár Áront, Tarr Zoltánt és Nagy Ervint is név szerint támadta. Molnárt „politikai influenszernek” nevezte, és azt mondta, az ügy nyilvánosság elé kerülésében részt vevő szereplőkkel szemben eljöhet „az erkölcsi és anyagi jóvátétel kikényszerítésének pillanata”.

A volt miniszter szerint az NKA szigorú elszámolási rendszere kizárja, hogy a támogatási pénzek egyszerűen eltűnjenek, a felhívások és az NKA döntései pedig nyilvánosan hozzáférhetők voltak. „Minden vádpont hamis. Minden vádpontot cáfolni tudok” – jelentette ki.

Az ügyészség ezzel szemben a nyomozás eddigi adatai alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját látja megalapozottnak. Hétfőn az Országgyűlés döntésével megszűnt az a mentelmi akadály, amely eddig korlátozta a Hankóval szembeni eljárást. Az már a büntetőeljárás feladata, hogy tisztázza, a volt minisztert terheli-e büntetőjogi felelősség a 17,3 milliárdos támogatási rendszerben hozott döntései miatt.

Fotó: Kontroll