Van remény a beragadt napelempályázatoknál – bizonyos feltételek mellett a kivitelezőn hajtható be az eltűnt előleg

Nincs könnyű dolguk azoknak, akik a lakossági napelemes pályázaton indultak, és a kivitelezés során felmerülő problémák miatt megakadt a projekt. A kormány három hónappal meghosszabbította a befejezési hatéridőket, de még így is van majdnem 3000 pályázat, ahol sem teljesítés, sem kifizetés nem történt meg. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség segített körbejárni a problémát, a Nemzeti Fejlesztési Központ pedig vázolta a jelenlegi helyzetet.

A kormány még június 11-én kormányhatározatban döntött úgy az RRF-6.2.1-2021 programmal kapcsolatban a végső befejezési határidőt 2026. június 15-ről meghosszabbítja 2026. szeptember 30-ig, a záró beszámolót és kifizetési igénylést ezt követő 15 napon belül, azaz legkésőbb 2026. október 15-ig kell benyújtani. A hosszabbítás célja, hogy a félbemaradt beruházások megvalósulhassanak. 

Az RRF-6.2.1-2021 kódszámú napelemes és fűtés-korszerűsítéses pályázat még az Orbán-kormány idején, 2021-ben indult, melynek keretében a pályázó háztartás megbíz egy kivitelezőt, aki felszereli a háztetőre és beüzemeli a naperőműveket. Ez a cég kapja meg a pályázati összeget, egy részét előlegként, egy részét teljesítéskor. De az évek folyamán egyre több pályázatnál jelentkeztek problémák.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szakmai értékelése szerint nem egyetlen hiba történt, hanem egymásra épülő okok láncolatából épültek akadályok.

Kettős szorításban a hoppon maradt pályázók

„A piaci környezet 2022 őszén megváltozott. A háztartási méretű kiserőművek hálózati visszatáplálásának felfüggesztése után a lakossági napelemes megrendelésállomány visszaesett. A programba bevont kivitelezők jelentős részénél ez likviditási nehézséghez, egy részüknél fizetésképtelenséghez vagy felszámoláshoz vezetett” – nyilatkozta Kiss Ernő, a szövetség elnöke.

Ráadásul az előlegkonstrukció kockázatot helyezett a kedvezményezettre.

„A programban a kivitelező és a kedvezményezett közötti vállalkozási szerződés – tartalékkeret és opció nélküli – összegének legfeljebb 40 százaléka hívható le szállítói előlegként. Emellett az utófinanszírozott kiadásokra a kedvezményezett külön, azok legfeljebb 13 százalékáig támogatási előleget is igényelhetett. Ahol a kivitelező az előleget lehívta, de a munkát nem – vagy nem teljesen – végezte el, és az összeget nem térítette vissza, ott a kedvezményezett kettős csapdába került: nincs működő rendszere, és a szabályozás logikája szerint a visszafizetési kötelezettség őt is elérheti” –mutatott rá az elnök kiemelve azt is, hogy a kivitelezőváltás gyakorlatilag ellehetetlenült. Ugyanis amíg a korábbi vállalkozás által lehívott előleg nem került vissza, a projekt nem indítható újra más kivitelezővel.

„A probléma így önmagát tartotta fenn: a kedvezményezett azért nem tudott előrelépni, mert egy tőle független szerződő fél nem teljesített” – szögezte le az elnök, aki szerint az adminisztratív terhelés is aránytalanul magas volt. A benyújtott dokumentációk igen nagy részét hiánypótlásra küldték vissza. Egy lakossági léptékű beruházásnál ez a ciklus hónapokat visz el, és mind a kedvezményezettet, mind a kivitelezőt megterheli.

„A lebonyolítói kör a program végjátékában változott meg. A program kezelése 2025 végén az ÉMI Nonprofit Kft.-től a Nemzeti Fejlesztési Központhoz, illetve a helyreállítási terv végrehajtásáért felelős főigazgatósághoz került. Az átadás-átvétel önmagában szükségszerű volt, ütemezése azonban a program legérzékenyebb szakaszára esett, és a nyilvános értékelések szerint tovább lassította az ügymenetet. A menetrend a végén összetorlódott. Az évek során felhalmozódott elmaradás egy szűk, jogvesztő határidőhöz ért – így néhány hónapba sűrűsödött az a feladatmennyiség, amelyet több év alatt kellett volna feldolgozni” – mondta el Kiss Ernő hozzátéve, hogy a fent említett problémákat rendszerszintű, strukturális okoknak tartják.

„A szövetség egyetlen piaci szereplőt, intézményt vagy személyt sem kíván megnevezni vagy felelősként megjelölni; az egyedi ügyekben a felelősség megállapítása nem a szövetség, hanem az arra hatáskörrel rendelkező szervek dolga” – hangsúlyozta az elnök.

Több mint 6000 projekt van még folyamatban

A folyamatban lévő, beragadt napelemes pályázatokkal kapcsolatos kérdéseinkre a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) Kommunikációs Főosztályától érkezett válasz, melyben kifejtették, hogy szeretnék elérni, hogy a még folyamatban lévő projektek sikeresen megvalósuljanak és lezárhatók legyenek.

„Az RRF-6.2.1. konstrukcióban a lebonyolító szerv folyamatosan dolgozza fel a benyújtott elszámolásokat és módosítási igényeket, valamint szükség esetén hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezetteket. Az ügyfélszolgálat írásban és telefonon egyaránt a kedvezményezettek rendelkezésére áll, emellett a Széchenyi Programirodával kötött együttműködés keretében a kedvezményezettek szakmai segítséget kaphatnak az elszámolások benyújtásához” – írta meg az NKF.

Megkérdeztük azt is, hogy jelen állás szerint mennyi a 2026. szeptember 30-i határidővel érintett ügyek száma, lezárt, folyamatban lévő, részelszámolt, kifizetésre váró és felmondott bontásban.

„A konstrukcióban 26 556 projekt rendelkezik elfogadott záró elszámolással, amelyekhez összesen 66 657 elfogadott elszámolás kapcsolódik. Jelenleg 6 616 projekt nem zárult még le, ezek közül 1 274 elszámolás áll feldolgozás alatt. A kizárólag időközi elszámolással rendelkező, úgynevezett részelszámolt projektek száma 1 415. A pénzügyi folyamatok tekintetében 376 utalvány vár kifizetésre. Teljes inaktivitást mutató projektek száma, ahol sem teljesítés, sem kifizetés nem történt 2949 (ez utóbbi pályázatoknál a szeptember 30-i határidőig nem csak elszámolást, hanem teljes kivitelezést kellene végrehajtani – a szerk.), a felbontott támogatási szerződések száma pedig 2 340” – közölte az NKF.

Megtudtuk azt is, hogy a hatályos felhívás alapján a projektek fizikai befejezésének határideje egységesen 2026. szeptember 30. A záró elszámolást a projekt fizikai befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani, tehát legkésőbb 2026. október 15-ig.

Ha minden papír rendben, nem a pályázó felelőssége a szállítói előleg helyzete

Az NFK válasza szerint a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetési kötelezettséget főszabály szerint a végső kedvezményezettel, vagyis a pályázóval szemben kell előírni.

Ez alól az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (4) bekezdése ad kivételt: ha a támogató az előleget számla alapján közvetlenül a kivitelezőnek folyósította, és a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a kivitelező a pályázóval szemben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, akkor a visszafizetési kötelezettség a kivitelezőt terheli.

Adók módjára behajtandó köztartozásként akkor hajtható be, ha a teljesítés elmaradása a kivitelező szándékos magatartására vezethető vissza, és a támogató által megszabott határnapig nem fizet. A pályázati felhívás emellett a kivitelezőtől előleg-visszafizetési biztosítékot vagy ezt kiváltó nyilatkozatot kért, amelyben a kivitelező tudomásul vette az adók módjára történő behajtást arra az esetre, ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele neki felróható. Az NFK ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden projektet egyedileg kell vizsgálni, és a már folyamatban lévő behajtási eljárásokról nem közölte, hogy azokat megszüntetnék.

A kivitelező miatt megakadt projektek esetén a pályázóknak az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs rendszerben (EPTK) lehetősége van a kivitelezőváltásra, de ennek feltétele a szükséges dokumentáció benyújtásán túlmenően a fennálló, el nem számolt szállítói előleg rendezése is.

A pályázók külön, általános jellegű, írásos tájékoztatást nem kapnak a projektjük státuszáról, de az ügyfélszolgálaton keresztül kérhetnek tájékoztatást különösen a benyújtott kifizetési kérelmek, módosítási igények és egyéb folyamatban lévő eljárások státuszáról.

„Az egyes eljárások során hozott döntésekről – például az elszámolások vagy a módosítási igények elbírálásáról – elektronikus értesítést küldünk az EPTK felületen” – emelte ki az NFK

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi a forgatókönyv azokra az ügyekre, amelyek önhibájukon kívül nem zárulnak le szeptember 30-ig?

„A projektek fizikai befejezésére szeptember 30-ig van lehetőség, ezért jelenleg még nem adható pontos kép arról, hogy várhatóan hányat nem tudnak lezárni határidőben. A folyamatban lévő projektek helyzetét nyomon követjük, és a szeptember 30-ai határidőhöz közeledve látható majd pontosan, melyek esetében szükséges további intézkedés” – érkezett a válasz, ami okot adhat némi bizakodásra mindazoknak a pályázóknak, akik attól tartanak, hogy ez a közel háromhónapos halasztás sem lehet elég arra, hogy végre felépüljön és működhessen a házuk tetején a napelem.