Az emelkedő infláció ismét beindította Nagy Márton államszocialista reflexeit
A nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében tette fel a költői kérdését: „Jöhetnek az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” Miután ismét elszabadult az élelmiszereknél az infláció, az Orbán-kormány megint az árszabályozás nem túl modern eszközéhez nyúlna.
A nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében tette fel a költői kérdését: „Jöhetnek az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” Miután ismét elszabadult az élelmiszereknél az infláció, az Orbán-kormány megint az árszabályozás nem túl modern eszközéhez nyúlna.
Hazánkban jó néhány árstop volt érvényben az elmúlt években. A kormány egy ideig az üzemanyagok árát maximálta 480 forintban, majd néhány alapvető élelmiszerre húzott ársapkát. A benzinárstop hatására azonban az ország számos helyen üzemanyaghiány ütötte fel a fejét. Az élelmiszerárstop fájdalmas hatásait pedig úgy igyekeztek enyhíteni a boltok, hogy az ez alá nem tartozó termékek árát egyből megemelték.
Az árstopokat egy idő után a kötelező akciózás váltotta fel, majd Nagy Mártonék bevezették az árfigyelő rendszert is, amely a kormányzati sikerpropaganda egyik állandó „szereplője” lett. A gazdasági csúcsminiszter mostani bejelentése nem lehet a véletlen műve, hiszen holnap jelennek meg a januári inflációs adatok. A miniszter már január derekán is arról értekezett, hogy „a kormány nem tolerálja az élelmiszer- és üzemanyag-inflációt”, és ezért a tettek mezejére fog lépni.
Az MNB már korábban figyelmeztetett a hátulütőkre
A korábbi nemzetközi és hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezek az ársapkák nem működnek hatékonyan, mégsem képes másban gondolkodni Nagy Márton.
„Az ársapkák fennmaradásával azonban szinte azonnal életbe lépnek olyan piaci mechanizmusok, amelyek más termékek árának emelkedéséhez vezetnek. Mivel az élelmiszerek súlya a kosáron belül mintegy 20 százalék, ezért a kereskedők számára rendkívül nagy tér nyílt az alkalmazkodásra"
– állapította meg a Magyar Nemzeti Bank hatásvizsgálata a korábbi árstopról.
„A gazdaság termelékenysége az elmúlt évtizedben évi mindössze 1 százalékkal nőtt, ami jobb, mintha csökkent volna, de az 1 százalékos termelékenység meghatározza, hogy az infláció növekedése nélkül milyen valóságos béremelést lehet végrehajtani. Különösen, ha közben tényleg ügyelni akarnak az inflációra, a költségvetési egyensúlyra és az államadósságra is”
– nyilatkozta egy hónapja a Népszavának László Csaba közgazdászprofesszor.
Az MTA doktora szerint a kormányzati politika legtöbbször csak a vágyait fogalmazza meg. Egy éve Nagy Márton miniszterként azt mondta, hogy 4,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, végül a valóság közbeszólt, és éppen csak pozitív lett lett a növekedés.
„A vágyak folyamatos korrekciója évtizedes gyakorlat, és magyarázható hazugságként is”
– jegyezte meg László Csaba, aki szerint az elmúlt másfél évtized a kihagyott lehetőségek sorozata.
Fotó: YouTube / ATV
