Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoz a hazai élelmiszeriparban a száj- és körömfájás
Egyre nehezebb helyzetben a hazai tej- és húsipar a ragadós száj- és körömfájás miatt. A G7.hu ír arról, hogy a járvány miatt számos országba leállt az export, nem veszik át a tejet, a tejterméket és a húst, az árut tárolni kell, ez pedig óriási költség, és a raktárak már csaknem tele vannak.
Egyre nehezebb helyzetben a hazai tej- és húsipar a ragadós száj- és körömfájás miatt. A G7.hu ír arról, hogy a járvány miatt számos országba leállt az export, nem veszik át a tejet, a tejterméket és a húst, az árut tárolni kell, ez pedig óriási költség, és a raktárak már csaknem tele vannak. Ha nem oldódik a kereskedelmi gát, akkor nem lesz hova tenni az árut.
Hiába csak négy telep érintett, több uniós és nem uniós ország a fertőzés miatt nem vesz át semmilyen magyarországi szállítmányt, azaz a járvány gazdasági hatásait az egész ágazat megérzi.
Az oldal szerint egyelőre lehetetlen felmérni azt, hogy mekkora károkat okoz a ragadós száj- és körömfájás az ellátási láncban. A megszólaltatott tej- és húsipari szereplők szerint jelenleg mindenki a túléléssel és a védekezéssel van elfoglalva, amit a szakemberhiány nehezít. A helyzetet az is súlyosítja, hogy az árrésstop miatt a kereskedők árengedményt kértek a termelőktől. Az Agárminisztérium nem válaszolt arra, hogy mekkora károkat okozott eddig a járvány.
Legutóbb Horvátország korlátozta a határátlépést a rendkívül gyorsan terjedő vírus megfékezése érdekében, így már Szlovákiával és Ausztriával együtt három ország is szigorítással próbálja elejét venni annak, hogy ott is nagy problémát okozzon a fertőzés.
A vírus halálozási aránya viszonylag alacsony, a felnőtt szarvasmarhák 1-5 százaléka pusztul el, a fiatalabb egyedeknél a halálozás 20 százalékos is lehet. Az állatok leölésére azért van szükség, mert a vírus trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben és tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig fertőzőképes marad. A túlélő egyedek gyakran maradandó károsodást szenvednek, a tejtermelés tartósan csökkenhet, a paták elváltozása tartós mozgási problémákhoz vezethet. A gyógyult állatok pedig akár évekig is fertőzőképesek maradhatnak.
A mortalitás jóval nagyobb a sertéseknél, ezért ha sertéstelepeken is megjelenne a ferőzés vagy a vadállománynál jelenne meg, az beláthatatlan következményekkel járna.
A leölt és elszállított állatok körüli hiányosságok miatt több bírálat is éri a kormányzatot és a hatóságokat. A dögkútba temetés során nem tettek meg mindent a fertőzésveszély csökkentéséért, a dögkút környékén a Partizán videója alapján nemhogy fertőtlenítőkapuk nem voltak, de az erre a célra kihelyezett fertőtlenítő szőnyegek is kifogásolható állapotban voltak. A harmadik és negyedik fertőzött telep 12, illetve 20 kilométerre van a csemeztanyai dögkúttól, ahova a második telep leölt állatait szállították. Arról a Telex írt, hogy
a rábapordányi dögkutat még mindig nem sikerült körbekeríteni.
Az oldal szerint 1-2 nap kell a munka befejezéséhez, addig vadriasztók és katonák védik a területet és akadályozzák meg azt, hogy állatok jussanak onnan ki vagy be. A polgármester azt mondta, hogy a vadásztársaságok egy speciális permettel is körbefújták a területet, ami riasztja a vadakat.
Március közepén jelent meg hosszú idő után újra a rszkf Magyarországon, egy kisbajcsi marhatelepen, március végén pedig egy másik telepen is észlelték. Magyar Péter azonnali és hatékony lépéseket várt a a kormánytól a járvány megfékezésére. A Tisza Párt elnöke indokoltnak nevezte a fegyveres szervezetek bevonását a fertőzött területek biztosításába, valamint fertőtlenítő kapuk telepítését a megfigyelési körzetekben. A párt korlátozta volna az M1-es autópálya és az M85-M86-os gyorsforgalmi utak forgalmát, és elrendeltette volna a járművek fertőtlenítését.
