Nem biztos, hogy a hazai autósok rosszul járnának, ha leválnánk az orosz kőolajról

Az Európai Bizottság kedden bemutatott javaslata a Magyarországot és Szlovákiát érintő vezetékes olajszállítást is megszüntetné 2027 végével. Ez akkor lesz kötelező, ha megszavazza az Európai Parlament, a tagállamok kormány- és államfőit tömörítő Európai Tanácsban pedig minősített többségre van szükség. 

A kőolaj esetében az Európai Bizottság a 2022-es szankciók során engedékeny volt azokkal az országokkal, amelyek a Barátság kőolajvezetékhez kötődtek. Ez Magyarország és Szlovákia mellett Csehország, kis részben Németország volt, miközben a lengyelek gyorsan minimalizálták orosz importjukat Ukrajna lerohanása után – írja elemzésében a G7. 

A lengyeleken kívül a többi ország két okból nem tudtak leválni az orosz kőolajról, egyrészt nem volt azonnali alternatíva, másrészt a finomítókat át kell állítani más technológiára, ami költséges és időigényes is.

Csehországban idén fejeződött be az a vezetékbővítési projekt, és közben a leválást az egykori NDK területén lévő schwedti finomítóban is megoldották. 

Az unióban így két problémás finomító maradt – az egyaránt a Mol-csoporthoz tartozó pozsonyi és a százhalombattai. Ezzel kapcsolatban két fő kifogás szokott elhangozni kormányzati nyilatkozók részéről:

1. A Barátság alternatíváját jelentő Adria vezeték nem képes száz százalékban megbízható módon kiszolgálni a két finomítót, és a tranzitdíj is túl magas.
2. Beruházásigényes a finomítói berendezések átalakítása az orosztól eltérű összetételű kőolajra, ennek nagyon jelentős forrásigénye van, és hosszabb távon is a korábbinál kisebb nyereséghez vezethet.

A portál az autósok szemszögéből hasonlítja össze Magyarországot Ausztriával, ami alapján kiderül, hogy 2022-ben nagyot nyertek a hazai vásárlók, ugyanis a benzinárstop évében 493 milliárd forinttal ugyan kevesebbet hagytak a kutaknál, de az korábbi években átlagosan 50 milliárd forinttal többet fizettek a magyarok az osztrák fogyasztókhoz képest. A háború kirobbanása óta pedig 14,5 milliárd forinttal többet költöttünk, mintha osztrák áron vásároltunk volna.

Azért Ausztriával hasonlítja össze Magyarországot a portál, mert ők is messze vannak a tengertől, Triesztből vezetéken kapják a kőolajat, ráadásul nem olcsóbb oroszt, hanem világpiacit.

A motorbenzin – adók nélkül számított – kiskereskedelmi ára az EU-ban a negyedik legdrágább Magyarországon, míg a gázolajé a hetedik legmagasabb a májusi adatok szerint, Mindkettő ára hat százalékkal magasabb az uniós átlagnál.

Így a kutaknál már ma is annyit fizetünk az üzemanyagért, mintha az olaj tengeri importból származna, nem pedig Oroszországból.

Azaz hiába veszi olcsón a kőolajat Magyarország, lényegében az olcsóbb orosz kőolaj árát szinte egészében elveszi a kormány, míg a benzinárstop alatt jórészt otthagyta a Molnál. Ugyanez a helyzet  gázolaj esetében is, ráadásul a régiós, tengeri kijárattal nem rendelkező, tengerről hosszú vezetékeken kőolajat importáló Ausztriában és Csehországban is olcsóbb az üzemanyag, pedig Ausztria nem használ orosz olajat.

Címlapkép: Pixabay