Az állami alkalmazottak bérein folytatja a megszorítást a kormány
Arra kötelezik az állami tulajdonban lévő vállalatokat, hogy az év második felében 5 százalékkal csökkentsék személyi jellegű kiadásaikat. Az állami költségvetés gondjaira utal, hogy a cégek a megtakarítást december 15-ig be kell fizessék a központi költésgvetésbe, de szakértői vélemény szerint ez az összeg nem oldja meg a bajokat.

Az állami tulajdonban lévő vállalatokat arra kötelezik, hogy az év második felében 5 százalékkal csökkentsék személyi jellegű kiadásaikat. Az állami költségvetés gondjaira utal, hogy a cégek a megtakarítást december 15-ig be kell fizessék a központi költésgvetésbe, de szakértői vélemény szerint ez az összeg nem oldja meg a bajokat.
A hétfőn megjelent kormányrendelet célja, hogy a sokat hangoztatott „háborús idők” okozta gazdasági nyomásra reagálva segítse a költségvetési fegyelem fenntartását. A legfontosabb, hogy a következő fél évben az állami cégek alkalmazottainak bérén, pótlékain, adott esetben prémiumain 5 százalékos megszorítást kell eszközölni. A cégekre vonatkozó pontos összegről és annak befizetéséről az illetékes minisztériumok két héten belül küldenek ki értesítést. Amennyiben valaki nem teljesíti a vállalt csökkentést, 2026-ban a hiányzó összeg kétszeresét lesz köteles befizetni.
A rendelet több mint harminc állami céget mentesít az intézkedés alól, köztük az MVM-et, a Magyar Postát, a MÁV-ot, a Nemzeti Vízműveket és a Büntetés-végrehajtás gazdasági társaságait. Nem terjed ki továbbá a Magyar Nemzeti Bank és érdekeltségei, illetve a privatizáció alatt álló vállalatok körére sem. Az állami repülőtér-üzemeltető céget, az AviAlliance-t is kivették a kötelezettek köréből.
„A megszorítással megspórolt összeg nem lesz akkora mértékű, ami segítene a központi költségvetés ezer milliárdos léptékú gondjain, sokkal inkább üzenetet akart küldeni a kormány: a cégeknek, hogy spóroljanak, a nyilvánosságnak, hogy a megszorítást az állam magán folytatja” – nyilatkozta a Kontroll kérdésére Dávid Ferenc közgazdász, a DK szakpolitikusa.
Az intézkedés illeszkedik a kormány korábbi költségvetési kiigazítási lépéseihez. 2024-ben már volt hasonló megtakarítási előírás, de az csak negyedévre szólt. Emellett megmaradtak az extraprofitadók, emelkedett a tranzakciós illeték, és zárolták a költségvetési tartalék egy részét is. Tekintettel arra, hogy az első félév költségvetési hiánya 8 milliárd forint volt, és az államháztartás alszektorait nézve a központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forint, ez az eredeti hiánytervet időarányoson kissé meghaladja. A kormány a kiadások féken tartása érdekében egyre inkább bevonja az állami szektort. A gazdasági növekedés lassulása, az infláció és a gyenge költségvetési egyensúly miatt újabb megszorítások is jöhetnek.
Elbocsátások vagy fizetéscsökkentés
A megszorítás elsősorban a kisebb, nem kiemelt állami cégeket érinti érzékenyen, ahol bércsökkentést, létszámstopot, vagy akár elbocsátásokat is eredményezhet. Noha a 2024-es első félévhez viszonyított 5 százalékos vágás nem tűnik drasztikusnak, sok cég számára ez akár milliárdos nagyságrendű kiadásmérséklést is jelenthet.
A stratégiai ágazatok kivétele azt mutatja, hogy az energetika, közlekedés és nemzetbiztonság területét a kormány igyekszik megóvni az elvonásoktól. Ezzel együtt az állami szektor cégeinek is lehetnek bérmegállapodásai a dolgozókkal, amit felborít az elrendelt kiadáscsökkentés.