Sokkal több pénzt osztanak szét, egyre kevesebb jut nekünk

Nem számol Ukrajna uniós felvételével 2034-ig az EU költségvetési keret tervezete. Az Európai Bizottság 2 ezer milliárd eurós főösszeggel tervez, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének 1,26 század százalékát jelenti. 

Ursula von der Leyen új, saját bevételi forrásokkal bővítené a 2028-2034-es európai uniós költségvetést, a tagállamok ugyanis nem akarnak többet betenni a közösbe. Jöhet a dohánytermékek utáni uniós jövedéki adó és a nem újrahasznosítható elektromos hulladék után beszedendő adó. 11 milliárd eurót remélnek összesen az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszertől és az import karbonintenzitását ellensúlyozó vámból, a nagyvállaltokat terhelő adókból pedig ennek az összegnek felét.

A kiadási oldal három részből áll, az első az 1,865 ezer milliárd eurós regionális és nemzeti partnerségi alap. Ebből finanszírozzák a többi között a migráció kezelését, a határigazgatást és a szociális kiadásokat, valamint ide kerülne az eddig külön csoportot alkotó agrártámogatási rendszer, amin belül a mezőgazdaságban dolgozók jövedelemtámogatására 300 milliárdot különítenek el. Ez kevesebb, mint a jelenlegi közösségi agrárpolitika (KAP) 386 milliárdja. A pénzek felhasználására a tagállamok saját tervet készíthetnek.

Ebbe az alapba került a fejletlenebb régiók támogatására szolgáló kohéziós alap is, amire 218 milliárd eurót szánna a Bizottság. Mindkét összeg elmaradna a jelenlegi kerettől.

Von der Leyen a költségvetés valamennyi elemét, így az agrártámogatások kifizetését is a jogállamisághoz kötné, ami eddig nem volt így. Ez azt jelentené, hogy az uniós alapértékek megsértése esetén Magyarország az agrártámogatásoktól is eleshetne.

A második nagy alap a versenyképességre szánt 410 milliárd euró. Ide tartozik a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont Europe, amiből a magyar egyetemek az átláthatóság hiánya miatt ki vannak zárva.

Ennek a keretét megdupláznák, kiemelt területként megötszöröznék a digitális területbe történő befektetést, a tiszta technológiákra, biogazdálkodásra, dekarbonizációra fordítható összeg pedig a jelenlegihez képest hatszorosára nőne, és ugyancsak ötszörös pénzt kaphat az űrkutatás is.

Az elnök külön jelezte, hogy az Erasmus+ program finanszírozását 50 százalékkal növelnék – ez az a program, amiből a most a legtöbb magyar egyetemista kimarad.

A harmadik, a Globális Európa elnevezésű alap a tagjelölt országok uniós tagságra való felkészítését finanszírozza. Erre 200 milliárd eurót szánna a Bizottság, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány propagandája ellenére az unió 2034-ig nem számol új tagországgal, így Ukrajna felvételével sem.

Gulyás Gergely a Kormányinfón a számok ismerete nélkül kritizálta a tervezetet, azt mondta, hogy a Bizottság az „ukránbarát” költségvetés negyedét költené Ukrajna újjáépítésére, de valójában 100 milliárdos összeget tartalmaz e tervezet, ami a büdzsé 5 százaléka. Ez e pénz az úgynevezett Ukrajna-alapba kerül, aminek a létrehozásáról az állam- és kormányfők korábban döntöttek, Orbán Viktor beleegyezésével.

Az unió hétéves költségvetésének elfogadásához egyhangú döntésre van szükség, ezért hosszú vita várható, és agyarország mellett több tagállam is jelezte már a fenntartásait. A végső döntést 2026 végéig kell meghozni.