Kilakoltatják a nagyváradi premontrei apátot: csendőrök jelentek meg a rendházban, 30 nap haladékot kapott

Megkezdődött Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát kilakoltatása: a csendőrök kíséretében érkező végrehajtó kedden órákon át leltározta a rendház berendezését és feltérképezte az épületet. Az apátnak 30 napot adtak arra, hogy elhagyja a prépostság épületét, miközben az ügy jogi vitája még nem zárult le.

Az MTI információi szerint a kilakoltatásról a nagyváradi bíróság január 29-én döntött az önkormányzat kérésére, miután az apát nem tett eleget a tavaly májusban kiküldött felszólításnak. A városvezetés szerint a rendház és a volt premontrei gimnázium – a Mihai Eminescu Főgimnázium – az önkormányzat tulajdonát képezi, és az épületegyüttest fel kívánják újítani, részben uniós forrásból.

A végrehajtás kedden reggel kezdődött: Fejes Rudolf Anzelm éppen szentmisét tartott a premontrei templomban, amikor a hatóságok megérkeztek. A helyszínen mintegy negyven hívő maradt, hogy tanúja legyen az eseményeknek, amelyeket a prépostság közösségi oldalán élőben közvetítettek. A tiltakozók között megjelent Tőkés László és Toroczkai László is, a résztvevők többsége „Ne lopj!” feliratú lapokat tartott.

Az apát a helyszínen arról beszélt, hogy büntetőfeljelentést tesz, mert állítása szerint a végrehajtó és a csendőrök a mise alatt „betörtek” az épületbe, feltörték a mellékbejáratot, és behatoltak a klauzúra elzárt részeibe is. Szerinte a kilakoltatást egy „nem tisztázott, hamisnak mondható telekkönyv” alapján hajtják végre, ráadásul az ügy ellene mint magánszemély ellen folyik, miközben az érintett terek a prépostság tulajdonát képezik. Úgy fogalmazott: még a fellebbezés tárgyalása előtt „kész helyzetet” akarnak teremteni.

A vita középpontjában többek között a sekrestye áll, amelyet az önkormányzat átvenne, míg az egyházi álláspont szerint az a templom működéséhez elengedhetetlen. Az apát szerint ennek elvétele a vallásgyakorlás akadályozását jelentené. A város képviselői ezzel szemben azt mondják: a vitatott helyiségek a közvagyon részét képezik, és azokat a telekkönyvi adatok is az iskolaépülethez sorolják.

Az önkormányzat szerint a birtokba vételre azért is szükség van, mert csak így kezdődhet meg a főgimnázium felújítása, amelyhez mintegy 20 millió eurós uniós támogatás áll rendelkezésre. A városvezetés hangsúlyozta: álláspontjuk egybeesik a bíróság döntésével, és nem kockáztathatják a forrás elvesztését.

A helyszínen tartózkodó Toroczkai László az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott:

„Nem gondoltam volna, hogy még megérem azt, hogy egy magyar nyelvű szentmise közben tör be egy katolikus templomba a felfegyverzett román csendőrség és rendőrség.”

A politikus szerint közel százfős karhatalmi jelenlét mellett próbálták végrehajtani a kilakoltatást, miközben a jogvita még folyamatban van. Azt írta, hogy a hatóságok a templomhoz tartozó helyiségeket is át akarták venni, és végül „nyolc órás huzavona után” sikerült elérni a 30 napos haladékot. Bejegyzésében felszólította a magyar kormányt és a leendő miniszterelnököt is, hogy lépjenek fel az ügyben.

A premontrei rend az elmúlt évtizedekben több pert indított az állammal szemben egykori ingatlanjai visszaszerzéséért. A restitúciós eljárások során azonban több esetben arra hivatkozva utasították el igényeiket, hogy az érintett épületek már a két világháború között állami tulajdonba kerültek, így nem tartoznak a kommunista időszakban elkobzott javak körébe.

Fotó: Mi Hazánk Mozgalom/Facebook