Szárnyalnak a lakásárak Magyarországon
Az elmúlt egy évben újabb lendületet vett a hazai lakáspiac: országosan közel 30 százalékkal drágultak az ingatlanok, miközben a panelek ára 42 százalékkal ugrott meg. A szakértők szerint az Otthon Start program és a befektetői tőke beáramlása tartja lázban a piacot, miközben a régiók között soha nem látott különbségek alakultak ki.
Az elmúlt egy évben újabb lendületet vett a hazai lakáspiac: országosan közel 30 százalékkal drágultak az ingatlanok, miközben a panelek ára 42 százalékkal ugrott meg. A szakértők szerint az Otthon Start program és a befektetői tőke beáramlása tartja lázban a piacot, miközben a régiók között soha nem látott különbségek alakultak ki.
A 2024 tavaszán indult áremelkedési hullám mára megállíthatatlannak tűnik. Bár a nyár folyamán némi konszolidáció látszott a piacon, az Otthon Start program augusztusi indulása ismét felpörgette a keresletet – írja az Economx. Az oldal számításai szerint egy év alatt átlagosan 30 százalékkal nőttek a kínálati lakásárak Magyarországon.
A legnagyobb drágulást a panelpiacon mérték: ezek a lakások egy év alatt 42 százalékkal lettek drágábbak, míg a téglalakások 26, a családi házak pedig 13 százalékos áremelkedést produkáltak. A szakértők szerint a panellakások népszerűségének növekedését a korszerűsített fűtésrendszerek, a zöldövezeti elhelyezkedés és az alacsonyabb belépési ár magyarázza.
A magyar lakáspiac átalakulása 2008-ig nyúlik vissza. A devizahiteles válság nyomán az árak évekig csökkentek, majd a 2010-es évek közepén indult meg a mai napig tartó emelkedés. Az Eurostat szerint 2010 és 2025 között Magyarországon 260 százalékkal nőttek az ingatlanárak, ez a legmagasabb érték az Európai Unióban.
A drágulást az építőipari költségek növekedése, az állami támogatások (CSOK, Babaváró) és a befektetői kereslet együttesen hajtották. Tavaly ősszel, a csökkenő infláció miatt, sok megtakarítás vándorolt át az állampapírokból a lakáspiacra, újabb lökést adva az áraknak.
A 2025 nyarán bevezetett Otthon Start program 3 százalékos kamattal és 10 százalékos önrésszel segíti a fiatalokat, azonban hatása paradox módon újabb árfelhajtó tényezővé vált. A kedvező hitelkonstrukciók miatt megnőtt a kereslet, ami tovább növelte a kínálati árakat – így a támogatások egy része ismét az eladók zsebében landolt.
A drágulás nem egyenletes: miközben Budapesten a téglalakások négyzetméterára 1,29 millióról 1,65 millió forintra emelkedett egy év alatt, addig Nógrádban még mindig csak 390 ezer forint körül mozognak az árak. A főváros mellett Hajdú-Bihar, Veszprém és Somogy megyében is látványos az áremelkedés – előbbi Debrecen ipari beruházásainak köszönhetően vált a keleti országrész gazdasági központjává.
A Balaton-parti megyék, mint Somogy és Veszprém, továbbra is a legdrágábbak közé tartoznak, míg a dél-alföldi és északi régiók – például Békés és Nógrád – továbbra is az ország legolcsóbb területei.
A magyar lakáspiac 15 év alatt három árnövekedési ciklust élt meg, és semmi nem utal arra, hogy a jelenlegi lendület hamar megtörne. Az alacsony hitelkamat, a befektetői aktivitás és a lakásépítések lassú üteme mind az árak további emelkedése felé mutatnak.
Kép forrása: Pixabay