Orbán barátja apaszthatja el az orosz olajat Magyarországon és Szlovákiában

Donald Trump megteszi, amit Brüsszel eddig nem tudott: kiiktatja az orosz olajat Európából.

Egy volt vállalati vezető szerint az új amerikai szankciók „katasztrofálisak” lesznek a Lukoil kontinens szerte folytatott exporttevékenységére. Putyin barátságtalan lépésnek nevezte a döntést.

Az amerikai elnök meglepetésszerű lépése, hogy szankciókat vezet be Oroszország legnagyobb olajvállalatai ellen, nem fogja megbénítani Vlagyimir Putyin háborús gépezetét, de segíteni fog az EU-nak abban, hogy végleg kiiktassa az orosz olajat a blokkból. Szerdán Trump „hatalmas új szankciókat” jelentett be a magántulajdonban lévő Lukoil és az orosz állami tulajdonú Rosznyeft vállalatai ellen, amelyek az első Moszkva ellen irányuló amerikai szankciók Trump második elnöki ciklusában - írja a Politico. 

Az új intézkedések azzal fenyegetnek, hogy rákényszerítik a két gigavállalatot az eszközeik feladására, és megszüntessék a fennmaradó olajvezeték-ellátást Európába. „Ez egy jelentős lépés, és arra kényszeríti az energiát továbbra is importáló európai országokat és vállalatokat, hogy újra gondolják ezeket a tranzakciókat november 21-ig, amikor a szankciók életbe lépnek” – mondta Kimberly Donovan, az Atlantic Council think tank szakértője. A bejelentés egy hónappal azután történt, hogy Trump keményen bírálta Európát azért, mert továbbra is energiát vásárol Oroszországtól, amely a Kreml háborús kasszájának egynegyedét biztosítja. 

Akkor ultimátumot is adott Európának, amikor azt írta: „Készen állok jelentős szankciók bevezetésére Oroszország ellen, ha az összes NATO-tagállam egyetért ezzel, és beszünteti az orosz olaj vásárlását.” 

Moszkva számára az új szankciók azonnali problémát jelentenek, de nem valószínű, hogy visszavesznek a háborús tempóból Ukrajnában. A Rosznyeft és a Lukoil adja Oroszország napi 4,4 millió hordó nyersolaj-exportjának körülbelül kétharmadát. A szankciók ezeknek a szállítmányoknak a „felét” veszélyeztetik, mivel a két vállalat nem adhatja el termékeit dollárban, amely szinte kizárólagos pénznem a nemzetközi nyersolaj-kereskedelemben.

„Különösen a Lukoil számára okoznak jelentős károkat a szankciók” – mondta a cég egy volt vezetője. A vállalatnak valószínűleg el kell adnia az egyiptomi és iraki külföldi projektekben szerzett részesedéseit, ami a bevételeinek akár 20 százalékát is érintheti – tette hozzá.

A kínai és indiai vásárlók többsége azonban, akik Oroszország két legnagyobb olajkereskedelmi partnere, valószínűleg továbbra is Moszkvából fog importálni. „Ez bonyolultabbá teszi az exportot és a kereskedelmet, de ezeknek a vállalatoknak már vannak alternatív módszereik, így, ha lesz is kára Moszkvának, azok korlátozottak lesznek” – mondta Vlagyimir Milov, Oroszország volt energiaügyi miniszterhelyettese, aki Putyin kritikusává vált. 

Csütörtökön az orosz elnök is elismerte, hogy az új szankciók „komolyak”, miközben barátságtalan cselekedetnek nevezte a lépést, amely „semmit sem tesz az orosz-amerikai kapcsolatok erősítéséért”.

Európára feltehetően nagy hatást gyakorolnak majd az intézkedések. Amióta Moszkva több mint három éve megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, az EU igyekszik megszüntetni energiafüggőségét Oroszországtól. Brüsszel embargót vezetett be az EU-ba tengeren behozott orosz nyersolajra, üzemanyagra és szénre, és 45 százalékról 13 százalékra csökkentette a Kreml részesedését az EU gázpiacán. Jelenleg véglegesítik azt a törvényjavaslatot, amely ezt nullára csökkentené.

A Rosznyefttől, amely egykor finomítókat tulajdonlott és irányította a Németországba irányuló olajáramlást, Berlin 2022 végén vette át a helyi leányvállalatának irányítását, így Európa nagy részén a cég elvesztette a befolyását. „Feltételezzük, hogy az Egyesült Államok által hozott intézkedések nem a Rosznyeft németországi leányvállalataira irányulnak, amelyeket a német tartományok kezelnek” – mondta a német gazdasági minisztérium szóvivője. Csütörtökön az EU is szigorította a Kreml által ellenőrzött vállalat elleni szankciókat. 

A Lukoil esetében azonban más a helyzet. Oroszország legnagyobb magán olajvállalata több száz benzinkutat üzemeltet az EU-ban, köztük körülbelül 200-at Belgiumban; óriási finomítókat működtet Romániában és Bulgáriában; és 45 százalékos részesedéssel rendelkezik egy hollandiai üzemanyag-feldolgozó üzemben.

Szorult helyzetbe került Fico és Orbán, akik az orosz olaj hívei

A Lukoil olajat szállít Magyarországnak és Szlovákiának is, amelyek importjuk 86–100 százalékát még mindig Moszkvától szerzik be. A szankciók alól való kivételre hivatkozva a két ország eddig makacsul ellenállt az orosz szénhidrogén elhagyásának az EU intenzív nyomása ellenére. 

Az amerikai pénzügyminisztérium kijelentette, hogy szankciókat fog alkalmazni az orosz vállalatokkal együttműködőkre, ami azt jelenti, hogy egyetlen bank sem fogja többé kezelni az európai kifizetéseiket – mondta Donovan. Csütörtökön az Európai Bizottság is bejelentette, hogy fontolgatja a Lukoil elleni saját tranzakciós tilalmának bevezetését.

Különösen Magyarország és Szlovákia esetében az új szankciók aggodalmat keltenek, hogy az olajellátás teljesen leállhat.

Ha végrehajtják, az „az import leállásához vezetne” – ismerte el egy szlovák tisztviselő, és hozzátette, hogy a kormány valószínűleg mentességet fog kérni Washingtontól. A magyar külügyminisztérium nem reagált a Politico megkeresésére. Az intézkedések hatása máris érezhető: a finn Neste energiaipari vállalat csütörtökön felfüggesztette az üzemanyag-szállításokat a Lukoil leányvállalatának, a Teboilnak.

Románia energiaügyi államtitkára, Cristian Bușoi a brüsszeli lapnak elmondta, hogy a Lukoilnak most „kötelezettsége” lesz eladni dél-közép-romániai Petrotel finomítóját a jövő hónap végi határidő előtt. „Örülnénk, ha a Lukoil már nem lenne” – tette hozzá.

A holland kormány a legvalószínűbb forgatókönyvnek a Lukoil délnyugati Zeeland finomítójában lévő részesedésének gyors eladását tartja. A Bulgária keleti részén található Neftochim finomítója is feltehetően leáll novemberben, ami a Lukoil számára katasztrofális lesz.