Annyira súlyos a helyzet, hogy már érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének a balatoni vállalkozók

Még a tavalyinál is annyival gyengébb volt a 2025-ös szezon több balatoni vendéglátós és kereskedő számára, hogy elkezdtek lobbizni egy saját érdekszövetségért A szervezet célja alapvetően a kisvállalkozók gazdasági érdekeinek képviselete, az egységes fellépés és a Balaton, illetve az ott ténykedő vállalkozók megítélésének javítása lenne. 

A G7 hosszú cikkben foglalkozik a Balaton és a balatoni turizmus helyzetével, ehhez pedig számtalan helyi vendéglátóssal és vállalkozóval beszéltek. Ebből többek között az derült ki, hogy bár egy-egy szezon elrejti a problémákat, alapvetően sok változtatásra lenne szükség. Bár az az állítás nem állja meg a helyét, hogy a horvát tengerpart már olcsóbb, mint a Balaton, de az tény, hogy az olló jelentősen zárult. 

A statisztikák azonban arra is rámutattak, hogy bár valóban drágultak a balatoni szolgáltatások, az ország egészéhez képest ez nem kiemelkedő arány. Sőt, a cégeknek ráadásul sokszor nagyobb áremeléssel kell szembesülniük, mint amit aztán beépítenek az áraikba. Ezt sok vendéglátós ki is emelte a lapnak nyilatkozva. 

„A koronavírus-járvány időszakában nem volt szükség érdemi áremelésre, hiszen akkor a bezártságból kiszabadult emberek elárasztották a Balatont, és az ennek köszönhető hatalmas forgalommal 2020–2021-ben komolyabb emelések nélkül is nagyon erős szezonokat lehetett zárni. Az ezt követő években azonban nagyon durva költségnövekedéssel szembesültünk, volt egy év, amikor 30 százalékkal nőttek a kiadásaink, ennyit pedig senki nem tud lenyelni” – mondta a G7-nek Erdélyi Roland, a fövenyesi La Plage étterem tulajdonosa. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a bérköltségek is sokba kerülnek. „Napi 40 ezer forint alatt már nincs szakember, de egy konyhai kisegítő is 25-30 ezer forintot kér, plusz ugye még a járulékai” – fogalmazott egy balatoni büfés. 

Ráadásul még idénymunkásokat sem könnyű találni, hiszen régen sokan diákokkal dolgoztattak ilyenkor, de egyre kevesebben vannak fiatalok, a munkaadók szerint mind több és több nyugdíjas áll vissza a pultba. A G7 által megkérdezett vendéglátósok szerint már nem is minden költséget tudnak beépíteni az árakba, ezért a plusz költségek a profitból vonódik le. 

A KSH adatai ezt nem teljesen támasztják alá, ebből ugyanis azt látni, hogy a költségek nagy része azért lett hárítva a fogyasztókra. A G7 megvizsgálta „a Balatonnal határos járásokban lévő 200 legnagyobb árbevételű vendéglátóipari vállalkozás teljesítményét az elmúlt 10 évben, és ezek kifejezetten erős éveket zártak 2020 után” – írták, bár azt hozzátették, hogy ez nyilván nem igaz minden cégre. Sőt, a 2025-ös év kifejezetten rossz volt ebből a szempontból. 

Az idei szezon sokaknak annyira rosszul sikerült, hogy többekkel összefogva elkezdtük szervezni a „balatoni kisvállalkozók szövetségét” – fogalmazott a G7-nek Kámán Krisztián, aki maga is hasonló üzleteket tart fenn. A céljuk az, hogy jövő év elejére összeszedjenek 100 olyan vállalkozót, aki vállalja ezt a kezdeményezért, és ezután közösen képviselik a saját érdekeiket. Elmondása szerint jelenleg a taggyűjtési szakaszban vannak, nagyjából 30 vállalkozót már sikerült beszervezniük, és reálisnak tartja, hogy év elejére meglesz a száz tag. Ha ez sikeresen meglesz, akkor hivatalosan is bejegyzik a szervezetet. 

Kálmán Krisztián a fentebb felsorolt problémák mellett még a munkaerő keresést emelte ki. Mint fogalmazott: Ausztriában teljesen bevett gyakorlat, hogy egy-egy alkalmazott több vállalkozónak is dolgozik. Ezt itthon is lehetne alkalmazni, így ha valaki éppen nem tudja alkalmazni az adott munkaerőt, akkor a szövetség egy másik tagja átvehetné; ez a munkavállalónak és a vállalkozónak is lenne. Emellett más gazdasági előnyei is lehetnek egy ilyen szervezetnek, elég csak a nagyobb mennyiségű közös beszerzés árelőnyére gondolni – tette hozzá. A gazdasági együttműködésen túl ugyanis komoly előny lenne, ha az önkormányzatokkal és a különböző állami szervekkel is közös érdekvédelmi szövetségként tárgyalhatnának. A különböző közterhek és helyi díjak emelkedése szinte mindenki szerint probléma. 

A területhasználati díjak emelkedése azonban sok helyen még nagyobb problémát okoz. Sokan azt mondták, hogy ez az egyik legjelentősebb költségtétel. „Három hónapra ötmillió forintot fizetek” –fogalmazott egy északi parti büfét működtető vállalkozó, hozzátéve, hogy néhány év alatt közel 70 százalékkal emelte a díjakat az önkormányzat. 

A gazdasági és érdekérvényesítési gondok mellett sokan emlegették Balaton rossz PR-ját is, amelyben érzésük szerint a hazai média is bőven kiveszi a részét. Rengetegen elmondták, hogy mennyire károsnak és igazságtalannak élik meg a helyi vállalkozók a horvátországi nyaralással való összevetést, hiszen egyszerűen nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az Adria olcsóbb lenne. „Minden szezon előtt végig megyünk ezen, és mostanra eljutottunk oda, hogy ezek az összehasonlítások, ha ki nem mondják is, de sugallják, hogy aki a Balatonhoz megy, az igazából hülye” – fogalmazott egy balatoni cukrászda üzemeltetője.