Papíron minden rendben, de valójában bajban a magyar munkaerőpiac

A hivatalos adatok szerint Magyarországon a foglalkoztatottság továbbra is magas, a munkanélküliség pedig alacsony. A felszín alatt azonban komoly feszültségek gyűlnek, amelyek a következő években alapjaiban formálhatják át a magyar munkaerőpiacot – erről ír részletes elemzésében az mfor.hu.

A gyenge makrogazdasági adatok és a cégek romló munkaerőkereslete ellenére is kifejezetten stabilan tartja magát a magyarországi munkaerőpiac. A 20–64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság 81,4 százalékos, ami meghaladja az uniós 76,4 százalékos átlagot, a munkanélküliség pedig 4,5 százalékon áll. Papíron tehát minden rendben is lenne, a cikk szerint viszont ez a stabilitás csak látszólagos – az ország munkaerőpiaca „óriási viharok előtt áll”.

Az mfor.hu elemzése szerint ugyanis a magyar munkaerő-mobilitás gyakorlatilag nulla, ami megnehezíti, hogy az emberek a gazdasági igényekhez igazodva ágazatot vagy régiót váltsanak. Mindeközben a demográfiai helyzet tovább romlik: a termékenységi ráta 1,3–1,5 százalék között mozog, miközben a népesség fenntartásához 2,1 százalékra lenne szükség. Ha ez a trend nem változik , 2050-re Magyarország lakossága akár 8,5 millió alá is csökkenhet.

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár becslése szerint Magyarországon kb. 300 ezer fő a belső munkaerőtartalék. Ugyanakkor fontos hozzátenni,

a még mozgósítható dolgozóknak több mint fele olyan problémákkal küzd – mint egészségügyi, mentális, családi gondok vagy képzettség-hiány –, hogy rövid időn belül nem feltétlenül válnak aktív munkavállalóvá. Tehát bár látszólag van tartalék, annak mozgósíthatósága korlátozott, ez pedig strukturális problémát jelent.

Az elemzés rámutat arra is, hogy a technológiai fejlesztések – különösen az automatizáció és a mesterséges intelligencia –, valamint a zöld átállás hatása már most számításba vehető.

A válság "megoldotta" egy időre a munkaerőhiányt

A korábbi évek egyik leggyakrabban emlegetett gazdasági problémája, a munkaerőhiány, ma már jóval ritkábban kerül szóba. Az mfor.hu szerint ez részben igaz is: több ágazatban, például az iparban és az építőiparban a kereslet visszaesése miatt valóban csökkent a munkaerőhiány. Ugyanakkor ez nem a helyzet javulását, hanem inkább a gazdasági lassulás jeleit mutatja.

Különösen figyelemre méltó, hogy éppen az állami és közigazgatási szektor küzd a legnagyobb munkaerőhiánnyal. Ezeken a területeken a bérek évek óta nem tartanak lépést a magánszférával, és a bérfejlesztési lehetőségek is korlátozottak. A versenyképtelen fizetések miatt sokan elhagyják a közszférát, így az állam szenved leginkább munkaerőhiánytól, miközben a gazdaság más területein a kereslet márr gyengül.

Másképp fogalmazva: nem ott fogyott el a munkaerő, ahol a legnagyobb a baj, hanem ott, ahol a legkevesebb a pénz.

Az elemzés szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kifejezetten nehéz helyzetben van: egyszerre kell ugyanis fenntartani a magas foglalkoztatottságot, kezelni a demográfiai válságot, és felkészíteni a gazdaságot a technológiai átalakulásra. Mindezt úgy, hogy közben a költségvetési mozgástér szűk, a bérek emelése pedig korlátozott lehetőségeket kínál.

A következtetés tehát, hogy a döntéshozóknak — így például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek –, komoly dilemmával kell szembenézniük: hogyan lehet a magas foglalkoztatottságot fenntartani, miközben a munkaerő-mobilitás gyenge, a népesség csökken, és a technológiai forradalom olyan követelményeket támaszt, amelyre a jelenlegi rendszerek még nincsenek felkészülve? A felsorolt problémák fényében egyre világosabb, hogy a következő években mélyreható szerkezeti reformokra lesz szükség.

Fotó: Pixabay