Leépítés vagy áremelés: két forgatókönyv között egyensúlyoz a magyar gazdaság

Az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság tartósan gyenge növekedési pályán halad, miközben a vállalatok egyszerre küzdenek munkaerőhiánnyal és drasztikus bérnyomással. Ha a 2025-re tervezett kétszámjegyű béremeléseket nem tudják kitermelni, akkor „vagy tömeges leépítések lehetnek ebből, vagy újabb áremelési hullám”.

Az elmúlt években rendre optimista várakozások előzték meg a következő év gazdasági teljesítményét, ám ezek sorra elmaradtak – erről beszélt előadásában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint fogalmazott: „Az idei a negyedik év, amikor azt várjuk, hogy jövőre majd jobb lesz. És most nem arról van szó, hogy ujjal mutogatunk, hogy nem tudja eltalálni egy miniszter a számokat, mert mi, az elemzői közösség sem tudjuk.”

A korábbi évek 3–3,5 százalékos GDP-növekedésre épülő konszenzusa mára elolvadt: a piaci várakozás 2,5 százalék, az ING ennél is visszafogottabb, 2,3 százalékos bővülést prognosztizál. A szakértő szerint az idei év akár még a tavalyi, mindössze 0,6 százalékos növekedést is alulmúlhatja.

A kilábalás esélyei 2027-től javulhatnak, amikor a jelenleg mélyponton lévő beruházások, a gyenge külső kereslet és a mérsékelten élénkülő fogyasztás újra erősíthetik a GDP-t. Addig azonban marad a bizonytalanság, még akkor is, ha a fogyasztói és üzleti bizalom fél éve emelkedő pályára állt. Virovácz szerint „ha javul a bizalom, abból előbb-utóbb lehet valami pozitív gazdasági teljesítmény”, ugyanakkor hosszú út vezet a stabilitásig.

Munkaerőhiány és bérnyomás egyszerre

A szakértő különös ellentmondásra hívta fel a figyelmet: bár a feldolgozóipar kifejezetten rossz állapotban van, mégsem látni tömeges elbocsátásokat. Ennek oka a 2022 óta eltűnt 125 ezer munkavállaló – „olyan, mintha a hatodik legnagyobb magyar várost, Győrt leradíroztuk volna munkaerő-piaci szempontból a térképről.”

A feszes munkaerőpiacon így a vállalatok egyszerre küzdenek munkaerőhiánnyal és a jövő évre ígért 13–14 százalékos béremelési kényszerrel. Még akkor is, ha ez 10 százalék körülire csökken, Virovácz szerint ez „baromi sok egy három éve stagnáló gazdaságban”. A vállalatok alkalmazkodása két irányt vehet:

„vagy elindulnak a tömeges leépítések, vagy elkezdődik egy újabb áremelési hullám, amint erre lehetőség lesz.”

A szakértő nem számít arra, hogy a választások előtti kormányzati juttatások újabb inflációs hullámot indítanának, mivel azok volumenben jóval kisebbek a 2021–22-es időszak pénzosztásainál. A mostani intézkedések nagy része ráadásul szerepel a 2026-os költségvetésben is, a hiány pedig az elsődleges egyenleg alapján kezelhetőnek tűnik.

A hitelminősítők értékelése továbbra is kockázati tényező. A Moody’s döntésénél „rezeghet a léc”, míg a Fitch várhatóan nem minősíti le az országot. Ugyanakkor egy esetleges, választások miatti rendkívüli költekezés akár év közbeni felülvizsgálatot is kiválthatna.

A magyar gazdaság szerinte új inflációs rezsimben van, amelyből csak erős forintra támaszkodva lehet kitörni. A jegybank is ezt hangsúlyozza, de az árstabilitás eléréséhez több kell puszta kommunikációnál. Még sikeres monetáris politika mellett is legkorábban 2028-ra lát esélyt a tartósan 3 százalékos inflációra. Közben más banki elemzések is hullámokat vetnek, a K&H hétfői előrejelzését a közmédia félreértelmezve használta fel politikai támadásként, ami miatt a kormány és a Tisza párt között újabb feszültség alakult ki. Orbán Viktor odáig ment, hogy a bankot a „kormányellenes kórus” tagjának nevezte.