Nyomásgyakorlással próbálja megakadályozni a kormány, hogy az élelmiszeripari szereplők árat emeljenek

Az élelmiszeripar több szereplője szerint az árrésstop az csak a jéghegy csúcsa, a legkisebb probléma, a kormány ugyanis folyamatosan nyomasztja őket amiatt, hogy ne emeljenek az árakon. Az árrésstop miatt a haza gyártók ki vannak szolgáltatva az importőröknek, és már az adatok is azt a tendenciát támasztják alá, hogy a hazai termékeket elkezdték kiszorítani az olcsóbb és gyakran rosszabb minőségű áruk. 

A 24.hu forrásai arról számoltak be, hogy a kormány erős informális nyomást helyez a piaci szereplőkre (kereskedőkre, élelmiszergyártókra, -feldolgozókra), hogy ne drágítsák az élelmiszerárakat. A nyomásgyakorlást a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) időről időre egyeztetéseket kezdeményez, együtt vagy külön-külön berendeli a gazdasági szereplőket és prezentálja az elvárásokat. 

A lap iparági forrásai azt is mondták, a kormánynál más megfontolásokat is felülír jelenleg az áremelkedés megakadályozása. Például az egyik egyeztetés alkalmával egy sertésfeldolgozó azt mondta, neki problémás az árak szinten tartása, mert tőzsdei áron szerződött a sertéstartókkal, erre az egyik minisztériumi vezető azt javasolta a cég vezetőinek, hogy lépjenek ki a szerződésből. 

A kormány még azt is felvetette, hogy a vágóhidak importáljanak inkább külföldről vágóalapanyagot, ha az olcsóbb, mint a hazai. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, 2026. február 28-ig meghosszabbítják a márciusban életbe léptetett árrésstopot, amit december 1-től további 14 új termékkörre (marhafelsál, marha fehérpecsenye, sertésmájas, sertésmájkrém, félkeménysajt, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejeskáposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel) terjesztenek ki.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) akkor azt nyilatkozta, nem is értik a döntést, mert a kormány nem egyeztetett a kereskedőkkel.