Az uniós lista végén végén kullog a magyar gazdaság

Továbbra is a háborúval magyarázza a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az előző negyedévhez képest is stagnál a magyar gazdaság. A legfrissebb adatok szerint a GDP a harmadik negyedévben csak 0,6 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azt is jelenti, hogy az EU 27 tagállama közül 23 megelőzte hazánkat.

Három éve képtelen értékelhető növekedést produkálni a magyar gazdaság. Az idei harmadik negyedévben éves alapon 0,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). A második negyedévhez képest a „növekedés” nulla százalék volt, vagyis a hazai gazdaság lényegében stagnált.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy hónapja közölte a legfrissebb GDP-adatokat, a mai tájékoztatás arról szólt, hogy mik az okai a hazai gazdaság gyengélkedésének. A kormányzat a mai adatokra nem reagált, a korábbi adatközléskor az ukrajnai háborúra hivatkozott. „A szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint amíg ez nem változik, addig ez a növekedési ütem a reális, a gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség.

Úgy tűnik az ukrán háború negatív hatásai leginkább Magyarországot érintik – ha hihetünk a kormányzati kommunikációnak – a többi uniós ország ugyanis sokkal combosabb növekedést tudott összehozni háború ide, vagy oda. A magyar gazdaságnál ugyanis csak három ország produkált rosszabb teljesítményt, 23 állam viszont megelőzte Magyarországot, pedig a háború negatív hatásai minden európai országot érint.

A fenti grafikonon látszik a sorrend. Írország nem szerepel a listán, mert olyan brutális, 12,3 százalékos GDP-növekedést hozott össze a harmadik negyedévben, hogy nem fért bele a grafikonba.

Az idei harmadik negyedévben csak Németország, Olaszország gazdasága nőtt kisebb mértékben, mint a magyar, illetve Finnországban visszaesés volt.

De mi a valódi oka a hazai gazdaság hibernált állapotának? A KSH mai tájékoztatása szerint az ipar teljesítménye 1,7, a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,2 múlta alul az előző év azonos időszakát.

Az építőipar eközben az éledezés jeleit mutatja, egy év alatt 2,6 százalékkal növekedett, míg a szolgáltatások hozzáadott értéke együttesen 1,5 százalékkal emelkedett. A fogyasztás 0,6 százalékkal emelkedett.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a 0,6 százalékos éves bázisú növekedés azonban aligha nevezhető kirobbanónak. „A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás” – tette hozzá az elemző.

Szerinte a tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító teljesítményt látunk 2025-ben. Virovácz Péter szerint valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy az idei év növekedése jobb legyen, mint amit tavaly láttunk (0,6 százalék). „Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei” – vélekedett.

Virovácz Péter szerint a mezőgazdaság valamivel több, mint 6 százalékos visszaesést produkált, és az ipar is majdnem 2 százalékos mínuszt hozott össze. Ezen belül azonban a feldolgozóipar rég nem látott „kedvező” adatot hozott. A visszaesés kevesebb, mint 1 százalék éves bázison, köszönhetően az alacsony bázisnak.

Az építőipari teljesítmény éves alapon bővült, de csekély súlya miatt a GDP-növekedéshez való hozzájárulása mérsékelt volt. A szolgáltatások továbbra is segítik a növekedést, de jól láthatóan nem pörgött fel igazán a tempó: a tavalyi 2 százalék körüli növekedés idénre 1-1,5 százalékra lassult. „Alapvetően tehát elmondható, hogy mára már a gazdaság egyik területe sem képes tartósan jelentős erőt képviselni, ami mindenképpen strukturális problémákat jelez” – tette hozzá.

Virovácz szerint a magyar gazdaság kilátásai a részletes adatok alapján némileg borúsabbnak hatnak, hiszen egyedi tényezők, mint a mezőgazdaság mentette stagnálásra a harmadik negyedévet. Amiben bízni lehet, hogy a kormányzati intézkedések hatásai a negyedik negyedévre érnek be és képesek lesznek meglökni a fogyasztást és a beruházást negyedéves alapon az egyik oldalon. A másik oldalon pedig a szolgáltatások területét húzhatják meg az intézkedések. Az export részéről aligha számíthatunk komolyabb pozitív fejleményekre rövid távon. Hosszabb távon a német beruházási program segíthet a külső kereslet élénkülésében, miközben a magyar fogyasztói bizalom lassú javulása szabadíthat fel további potenciált a fogyasztásban.

„Amennyiben az utolsó negyedévben sikerül beindítani a gazdaságot, és közel egyszázalékos negyedéves bázisú növekedést elérni, így teljesíthető lehet a 0,5 százalékos gazdasági növekedés az év egészére nézve. Mindez azonban még a tavalyi teljesítménynél is harmatosabb lenne, tehát sovány vígasz” 

– vélekedett az elemző.

Fotó: YouTube / ATV