Bod Péter Ákos: Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium működése ma már diszfunkcionális

Magyarország pénzügyei rendezettek, így a kormány – a negatív külső gazdasági környezet ellenére is – minden szükséges forrást előteremt a családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz. A tavalyi hasonló időszakhoz képest azonban közel 170 milliárd forinttal nőtt a hiány, ami erőteljesen árnyalja képet - olvasható a kabinet honlapján. 

Bod Péter Ákos szerint viszont nem szabad elfelejteni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már jó ideje úgy igyekszik keretezni az ország gazdasági állapotát, mintha az egy rendkívül sikeres történet lenne, a valóság azonban inkább dermesztő.

Olyan programokhoz kell a fedezet, mint a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, az anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa, vagy a Demján Sándor Program. 

„A kormányzat mindezt a fiskális fegyelem fenntartása és a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett valósítja meg. Ezzel összhangban, novemberben magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek, továbbá a pénzforgalmi hiány is az időarányosnál kedvezőbb lett” - olvasható a győzelmi jelentés a kormany.hu oldalán. 

November végéig az államháztartás központi alrendszere 4070,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (5055,0 milliárd forint) 80,5 százaléka, ami kedvezőbb az időarányos értéknél. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3904,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 73,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 240,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

Novemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 402,8 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 233,8 milliárd forintos hiánnyal.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt. Az év első tizenegy hónapjában 4014,1 milliárd forint kamatkifizetést teljesített a költségvetés, ami 601,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt alapvetően egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.

Botrányosan nagy költségvetési hiány

Bod Péter Ákos szerint ez a nagyon kellemetlen költségvetési adat a botrányos 2023-as költségvetési évre hajazik, lényegében annak a negatív rekordját állítja be. 2019 óta tart az az időszak, amikor az állami költségvetés rendre megcsúszik, hiszen egy fenntarthatatlan és nagyon költséges pályán mozog.

„A novemberi közel 403 milliárdos hiány nagyon nagy, amit az egyik szaklap azzal próbált mentegetni, hogy volt már ennél egyszer nagyobb is. A 4070 milliárd forintos hiány finanszírozása óriási terhet ró az államháztartásra. Az egy éve tervezett hiányon már októberben túljutottunk, ezért kell újra és újra átírni a költségvetést, ennyit a tervezés komolyságáról” - nyilatkozta a Kontrollnak az MNB egykori elnöke, aki szerint azzal dicsekedni egy közleményben, hogy jelentős kiadási tételek vannak benne, akkor lenne megalapozott, ha azt állíthatnánk, hogy egyensúlyban van a költségvetés, erről azonban szó sincsen. 

Amióta Orbán Viktor a miniszterelnök sosem volt egyensúlyi költségvetés, néha tavasszal beszéltek róla egy-két évben, de ezekből nem lett semmi. A „félelmetes" december hónapban pedig többször is előfordult 1000 milliárd fotinttal nőtt a költségvetési hiány. Bod Péter Ákos szerint ennek nem az az oka, hogy ne fizetnének be elég adót a magyarok a közös kasszába, a fogyasztási adó például 9 százalékkal nőtt.

A pontos infláció szintén nem tudható, mert a KSH indexéből önmagában ez nem derül ki, ráadásul óriási módszertani kétségeink is lehetnek, amikor ezeket a kimutatásokat tanulmányozzuk. A közgazdász professzor szerint a valós infláció a 6 százalékot is elérheti. Nem jó jel, hogy a kamatfizetésre idén jóval több pénzt kellett fordítani, mint tavaly. Óriási tétel még a veszteségtérítés a tömegközlekedésnek, a vízgazdálkodásnak és az energiacégéknek. 

„Az utóbbiak eladósodása alapvetően a rezsicsökkentésnek nevezett, meglehetősen stupid árszabályozásnak a következménye. A hitelminősítők még hümmögnek, de már nem sokat fognak várni, hogy leminősítsék az országot. 2019-ben még 1000 és 2000 milliárd közötti volt a deficit, most pedig közelítünk az 5000 milliárdhoz.”

"Úgy még a kommunisták sem lódítottak, mint Nagy Márton"

Bod Péter Ákos szerint ilyen szinten torzítani a valós magyarországi gazdasági helyzetet még a kommunista politikusok sem merték a 70-es vagy a 80-as években. Nyilván ők sem mondhattak igazat, annyi párhuzam viszont adódik köztük és a mai hatalomgyakorlók között, hogy mindketten komikussá váltak. A Fidesz törzsközönsége ezeket a számukat meg sem akarja hallani.

„Amit a Nemzetgazdasági Minisztérium és annak vezetője művel, az már a kormány szempontjából is diszfunkcionális. Nagy Márton valósághajlítgató kijelentései miatt ma már sokszor csak a szemüket forgatják a gazdasági szakemberek”

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2226,5 milliárd forint kifizetés 412,1 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál. Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. November végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6733,8 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2635,5 milliárd forint kifizetése történt meg.

Az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Fitch negatívra változtatta a magyar adósságbesorolás kilátását. Maga a besorolás maradt két kategóriával a befektetésre már nem ajánlott szint felett, ám a Fitch aggódik a költségvetés egyensúlyáért a választási túlköltekezés miatt. A magyar kormány azonnal politikai támadásnak minősítette a döntést, amellyel „a baloldalt akarják segíteni a voksolás előtt”.