Bod Péter Ákos: A jelenlegi gazdaságpolitika évekre beszűkíti egy új kormány mozgásterét

A Szeretlek Magyarországnak adott interjút Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, amelyben a magyar gazdaság 2025-ös állapotát, az elmúlt évek gazdaságpolitikáját és a következő kormányokra háruló kockázatokat értékelte. 

Bod Péter Ákos szerint 2025-re világossá vált, hogy a magyar gazdaság tartósan lefojtott állapotban van. Bár a kormány „repülőrajtot” ígért, „nemhogy repülőrajt, gyakorlatilag gazdasági növekedés sem lett idén”. A GDP 2022 óta három egymást követő évben a plusz egy és mínusz egy százalékos sávban mozgott. Az idei növekedés is csak technikai értelemben lesz pozitív, a gyenge bázis miatt.

A volt jegybankelnök hangsúlyozta: „Az országos teljesítmény pangása döntően a kormányzat miatt van.” Az infláció továbbra is makacs, az államháztartási hiány pedig „roppant nagy”, miközben Magyarország nemzetközi pozíciója romlott, különösen az Európai Unióval fennálló konfliktusok miatt.

EU-pénzek nélkül szűkülő mozgástér

Az interjúban szó esett az uniós források elmaradásáról is. Bod szerint nem az ország, hanem az államháztartás kerülhet olyan helyzetbe 2025-ben, hogy a kötelező uniós befizetések meghaladják a költségvetésbe érkező EU-pénzeket. Ugyanakkor kiemelte: az EU-tagság mérlege nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem a piacméret, a gazdasági biztonság és az oktatási-kulturális kapcsolatok miatt alapvető jelentőségű.

A nagyobb gond szerinte az, hogy „Magyarország uniós beágyazottsága recseg-ropog”, aminek következményei már érzékelhetők az egyetemek, a kutatás és a nemzetközi megítélés terén.

Akkumulátoripar: zsákutca

Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártásra épített iparpolitikát zsákutcának nevezte. Úgy fogalmazott: az akkugyártás javítja ugyan a GDP-statisztikát, de „a nemzeti jövedelmet alig növeli”, mivel a hazai hozzáadott érték kicsi, a kutatás-fejlesztés nem települ ide, a munkaerőn kívül „minden import”.

Szerinte a gigagyárak nem alkalmasak a magyar munkaerő-tartalékok felszívására, ezért inkább külföldi munkásokat hoznak, miközben az energiaigényes iparágak tovább növelik az ország sebezhetőségét.

Infrastrukturális lemaradás és halasztott fejlesztések

Az interjú kitér a vasúti és energetikai infrastruktúra állapotára is. Bod szerint a több ezer milliárd forintos költségvetési hiány mellett súlyos problémát jelent, hogy „el nem végzett feladatok gyűltek fel”, különösen az energiatermelés és a vasúti pályák terén. Ha az összes ipari beruházás teljes kapacitással működne, a jelenlegi energiarendszer ezt nem bírná el.

Választási költekezés és tartós ígéretek

A volt jegybankelnök szerint a kormány a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére választási költekezésbe kezdett. A 3 százalékos lakáshitel-programot politikailag motivált keresletélénkítésnek tartja, amelynek költségeit végső soron a költségvetés viseli. Úgy fogalmazott: „Az egész illeszkedik a voks­vásárló döntések sorába.”

Különösen problémásnak nevezte, hogy a mostani intézkedések között több tartós ígéret szerepel, például széles körű adómentességek, amelyek hosszú távon is szűkítik a költségvetési mozgásteret.

2026 után súlyos örökség

Bod Péter Ákos konklúziója szerint a jelenlegi gazdaságpolitika következményeivel a következő kormányoknak kell majd szembenézniük. Mint fogalmazott: „2026-ban az új parlament és az akkori kormány belenéz a kasszába, és nagyot fog nézni.” Szerinte a mostani döntések akár „két-három kormány mozgásterét is beszűkíthetik”, és világossá vált, hogy Magyarország gazdasági pályája zsákutcába jutott, amelyből csak irányváltással lehet kikerülni.

Fotó:Bod Péter Ákos/Facebook