Varga Mihálynak nem kellene most kapkodnia

A jegybank adatvezérelt üzemmódra való átállása könnyen azt eredményezheti, hogy az MNB elveszíti az utóbbi időszakban visszaszerzett stabilitását és a monetáris politika iránti piaci bizalmat. A jegybank tavaly márciusi vezetőváltása óta eltelt időszakról közölt elemző cikket a G7.

Az új elnök Varga Mihály lett. Bár korábban nem rendelkezett monetáris politikai tapasztalattal, és fideszes országgyűlési képviselőként, illetve politikusként hosszú ideig pártja meghatározó szereplője volt, a pénzpiacok és a szakmai közeg is alkalmasnak ítélte a jegybankelnöki feladatra – írja a gazdasági portál.

Az új vezetés szemléletváltást hajtott végre az alapkamat-politikában. Míg korábban az MNB következetesen kerülte az árfolyamcél megfogalmazását, a Varga-éra első kamatdöntése után egyértelművé vált: a forint stabilitása elsődleges szemponttá vált.

A gazdasági szereplők várakozásai jelentős mértékben befolyásolják az importált infláció alakulását. A forint gyengülése szinte azonnal megjelenik az árakban, míg az erősödés hatása akár fél évig sem csapódik le, mivel az importőrök csak késleltetve hajlandók árat csökkenteni.

A tavalyi, közel 7 százalékos forinterősödés az euróval, illetve a dollárral szembeni mintegy 18 százalékos felértékelődés sem épült be teljes mértékben a végtermékek áraiba. A cikk szerzője megjegyzi: egyes termékek esetében az eladók már nem forintban, hanem euróban tüntették fel az árakat. A gazdaságtörténet tanulságai szerint ez az első lépés afelé, hogy egy ország gazdasága tartósan a megbízhatatlan kategóriába kerüljön.

A stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében a Monetáris Tanács 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, annak ellenére is, hogy a kormány az árrésstop bevezetésével közvetlenül beavatkozott a gazdaság működésébe.

Az MNB korábban az intézkedés inflációs hatását 1–1,5 százalékra becsülte. Ez azt jelenti, hogy a tavaly várhatóan valamivel 4 százalék felett alakuló átlagos inflációhoz ezt hozzáadva kapható meg a „tisztított” inflációs mutató.

A 2025-ös év utolsó kamatdöntő ülése után Varga Mihály bejelentette, hogy a jegybank áttér az úgynevezett adatvezérelt üzemmódra, vagyis a beérkező makrogazdasági adatok határozzák meg az alapkamatról szóló döntéseket. Ezt követően a forint néhány nap alatt mintegy 10 forintot gyengült az euróval szemben.

Sokan ebből azt a következtetést vonták le, hogy már januárban, legkésőbb februárban kamatcsökkentés jöhet – írja a lap, hozzátéve: a pénzpiac három hónapon belül várja a lépést, amit a szerzők túl korainak tartanak.

Egy elhamarkodott kamatvágás, vagy akár egy kamatcsökkentési ciklus könnyen forintgyengülést válthat ki. Ez nemcsak az elmúlt időszak erőfeszítéseit tenné semmissé, hanem aláásná a nehezen visszaszerzett bizalmat is. Az infláció csökkenése egyelőre átmenetinek tűnik, még akkor is, ha Varga Mihály szerint az árrésstop eltörlése már csak mérsékelten járulna hozzá a forint leértékelődéséhez.

A költségvetés helyzete rossz, és áprilisig várhatóan tovább romlik. A választások is kedvezőtlen piaci reakciókat válthatnak ki. Ezek önmagukban is forintgyengítő tényezők lehetnek, miközben a következő hitelminősítői felülvizsgálatok is tavasszal esedékesek. Alacsony a beruházási aktivitás, visszaesett az export, a fogyasztást pedig jórészt csak a hatóságilag kierőszakolt minimálbér-emelés tartja fenn. Mindez együtt oda vezethet, hogy Magyarország a bóvli kategóriába csúszik vissza.

Ebben az esetben azonban már nem az lenne a kérdés, hogy mennyit csökkent az MNB, hanem hogy mekkora kamatemelésre lenne szükség a forint árfolyamának stabilizálásához. A cikk szerzője szerint érdemes lenne minden érdemi változtatással megvárni az első tavaszi adatokat, valamint a választások kimenetelét is.

Címlapkép: Facebook