Az állam akár ki is szállhatna a vidéki repterek mögül, ám ez csak a látszat
Légügyi holding alá von össze az állam több érdekeltséget. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vagyonkezelése alá kerül a hévízi (sármelléki) és a debreceni reptér, majd a HungaroControl légiforgalmi irányító cég is.
Légügyi holding alá von össze az állam több érdekeltséget. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vagyonkezelése alá kerül a hévízi (sármelléki) és a debreceni reptér, majd a HungaroControl légiforgalmi irányító cég is.
A „hévízi” reptér egyébként Sármelléken található, vagyis 12 kilométerre Hévíztől, a név azonban mégis erre a kisvárosra utal. Ezekben a társaságokban, vagyis a Hévíz Balaton Airport Kft.-ben és a Debrecen International Airport Kft.-ben az államnak van többsége, de előbbiben Hévíz városa, utóbbiban pedig Debrecen városa is kisebbségi részvényesként van jelen.
A rendelet azt nem részletezte, hogy mi lesz a sorsa ezeknek a cégeknek. Ilyenkor pedig a környéken élők és az érintettek is azon kezdenek gondolkodni, hogy vajon magánosítják-e ezeket az érdekeltségeket a választás előtt, vagy a turisztikai szempontból „haszonhúzó” városok, mint például Hévíz és Keszthely, valamint Debrecen kapnak-e nagyobb tulajdont – írja a Telex.
A lap forrásai arról számoltak be, hogy az állami tulajdonrész nem fog változni, csak átszervezés történik majd. A tervek szerint az állam azt szeretné majd, ha a különböző munkatársak részt vennének majd egymás projektjeiben.
A két említett reptér közül a sármelléki a legutolsó lezárt üzleti évében nyereséges volt, 2024-ben 518 millió forint forgalmat és 15 millió forint adózott nyereséget ért el, míg a debreceni 2,4 milliárd forint forgalom mellett folyamatosan masszív veszteséget termelt, 2024-ben is 2,6 milliárd forintot. A debreceni számokra ránézve látszik, hogy az azt megelőző években is milliárdos veszteségeket termelt a cég, ami már a városnak is hatalmas problémát okoz, a reptér léte mégis elengedhetetlen.
A vidéki repterekkel valószínűleg senki sem fog foglalkozni a következő pár évben, főleg, miután az állam megvette a Budapest Airportot és bejelentette a hozzá tervezett vasúti fejlesztést. Korábban, amíg még több pénzből gazdálkodhatott a magyar állam, igencsak nagyszabású terveket tervezgettek a repülőterekkel kapcsolatban. Ezt még az azóta átalakított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jegyezte, 2021–2022-ben még volt lendület, mindenféle fejlesztési terv és megvalósíthatósági tanulmány is készült, de aztán ebből nem lett semmi.