Nem látni, hogy mitől nőhetne dinamikusan a magyar gazdaság

A kormány 3-4 százalékos gazdasági növekedésről beszél, miközben a kétszázalékos bővüléshez is kisebb csoda kellene. Szakértők szerint az oktatás, az egészségügy és a kutatás fejlesztése, valamint a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele nélkül nem fog a gazdaság fenntartható növekedési pályára állni.

Az elmúlt években a kormány rendre lefelé módosította a rövid távú növekedési előrejelzéseit: a gazdasági kilábalás, a trendforduló, a gazdaságpolitikai fordulat mindig átcsúszott a következő évre. A 2-3 évvel későbbre vonatkozó becslések azonban jellemzően változatlanok maradtak: a Nemzetgazdasági Minisztérium rendre 3-4 százalékos vagy afeletti növekedéssel számol.

Nem látni, hogy mi zökkentené ki a jelenlegi állapotából a magyar gazdaságot – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég legfrissebb gazdasági előrejelzését bemutató sajtótájékoztatóján. A Népszava tudósítása szerint a magyar gazdaság az elmúlt három évben, vagyis 2023-2025 közötti években összesen – vagyis nem évente, hanem összesen – 0,2 százalékkal „nőtt”. Palócz Éva szerint ez hibahatáron belüli stagnálás. Szokás a magyar gazdaság első számú és kizárólagos bajának nevezni a német gazdaság, ezen belül az autóipar stagnálását, de ez csak részigazság.

A Kopint-Tárki szakértője szerint tavaly a gazdaság mindössze 0,3 százalékkal növekedett – ennyi maradt az orbáni repülőrajtból. Ugyanakkor Palócz Éva szerint tavaly a magyar gazdaság is – hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz – tudott volna 1-1,5 százalékkal növekedni, ha lettek volna beruházások, ehhez azonban nagyobb üzleti bizalomra lett volna szükség a cégek és a befektetők részéről. 

Ezért nem lehet tudni, hogy ha marad a jelenlegi gazdaságpolitika akkor mi billenthetné ki a magyar gazdaságot a jelenlegi stagnálásból.

A Kopint-Tárki 2026 és 2027-re is mindössze a 2 százalékos gazdasági növekedést vár, az idei előrejelzés már most fél százalékponttal alacsonyabb, mint amit előző őszi gazdasági előrejelzésben írt a cég.

„Az idei 2 százalékos előrejelzést már most lefele mutató kockázatok terhelik” – jegyezte meg a Palócz Éva. A kormány jelenleg idénre 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol- Pedig az elemzőcég szerint még az ö kétszázalékos előrejelzése is rengeteg bizonytalanságot hordoz: gyenge a tavalyi bázis, talán abban lehet bízni, hogy az ipari termelés csökkenése megáll, illetve az építőipar a lakásépítéseknek köszönhetően hozhat némi növekedést 2026-ban. A cég szerint az ipari termelés tavaly 3 százalékkal csökkent, ez idén 2,3 százalékos pluszba fordulhat.

„Ha nem lesz meg ez az ipari felívelés, akkor a teljes GDP-re adott 2 százalékos növekedés sem valósulhat meg” – tette hozzá Palócz Éva.

Palócz Éva szerint nem ez a fő gondja a magyar gazdaságnak, hanem a beruházások csökkenése, amely szintén 2022 óta folyamatos zuhanásban van. A cégek nem fektetnek be, hiányzik a bizalom, míg a kormány a költségvetési megtakarítások miatt számos közösségi beruházást törölt.

Emiatt nem készültek el azok az infrastrukturális beruházások (utak, vasutak) amelyekre nagy szüksége lett volna a gazdaságnak, ehelyett viszont megépültek azok a presztízsberuházások a Budai Várban, amelyek viszont egy fillér GDP-t nem termelnek soha az életben. A szakember szerint az inflációs helyzet javult, bár nem igaz a kormány azon állítása, hogy legyőzték volna az inflációt.

Valójában az infláció győzte le a magyar gazdaságot, itt hagyva a magas árakat, ezért nem tud a fogyasztás nőni.

Az OGResearch kutatói a Telexen megjelent írásukban eközben arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi bizonytalanságok is jelentős kockázatot jelentenek a külföldről érkező beruházások számára, különösen úgy, hogy a gazdaság húzóágazatai (az autóipar, illetve a kapcsolódó akkumulátorgyártás) a kereskedelmi feszültségek középpontjába kerültek.

A szakemberek szerint a beruházás GDP-arányos rátája újra az uniós átlag felett alakul majd a következő években, számos tényező azonban inkább óvatosságra int. Az inflációs kockázatok miatt a monetáris politikának hosszabb ideig kell magasan tartania a kamatot, miközben a kieső uniós támogatások és a strukturális költségvetési problémák miatt a költségvetés mozgástere is szűk. Ezek a folyamatok nem támogatják a beruházások gyors felfutását.

A kutatók szerint a legoptimistább feltevések mellett sem tűnik reálisnak a 4 százalékos GDP-bővülés, sőt tartósan évi 2,5 százalék fölé kerülni is nehéz lesz, ehhez is gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség. Az elmúlt néhány évben egyre világosabban látszik, hogy a munkaerőpiaci tartalékok kimerülőben vannak, és a fizikai tőkeállomány bővítése is egyre erősebb korlátokba ütközik. A termelékenység növelése az egyetlen, hosszú távon is járható út.

„Ehhez azonban elengedhetetlen az oktatás, az egészségügy és a kutatás fejlesztése, valamint a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele. Ezek a lépések csak hosszabb távon hoznak eredményt, így az érdemi fejlődéshez kormányzati ciklusokon átívelő akarat, egyfajta nemzeti konszenzus szükséges” – tették hozzá az elemzők.

Címlapkép: Pixabay