Háromszorosára nőtt az államadósság az Orbán-rendszer alatt

Az Orbán-kormány 2010 óta nominálisan megháromszorozta az államadósságot, miközben a GDP-arányos mutató újra emelkedő pályára állt. A kelet-európai régió országaihoz képest Magyarország mára kiemelkedően eladósodott.

Jelentősen nőtt a magyar állam tartozása 2025-ben: a központi költségvetés adóssága december végére elérte a 60 539 milliárd forintot, ami egyetlen év alatt 5060 milliárd forintos növekedést jelent – derül ki az Államadósság Kezelő Központ decemberi adataiból. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy 2010 májusában, Orbán Viktor hivatalba lépésekor még mindössze 19 212 milliárd forint volt ez az összeg. Tizenhat év alatt tehát nominálisan háromszorosára nőtt az állam adóssága – hívja fel a figyelmet a Népszava.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez az adat nem fedi le a teljes államadósságot, a központi kormányzat kötelezettségein túl az önkormányzatok és az elkülönített állami alapok tartozásai is beleszámítanak a végső összegbe. A teljes államadósságról a legfrissebb adat 2025 harmadik negyedévéből származik, ekkor az állam összesen 64 147 milliárd forinttal tartozott, ami a GDP 75,2 százalékának felelt meg.

Az Orbán-kormány 2010-ben még 80 százalék feletti GDP-arányos adóssággal vette át az ország irányítását, ezt 2019 végére sikerült 65 százalék környékére leszorítani. A csökkenő trend azonban megtört: előbb a koronavírus-járvány, majd 2022-től az ukrajnai háború hatásaira hivatkozva indult meg egy újabb költekezési hullám.

Ennek következtében az államadósság ismét növekedésnek indult, és 2024 végére már a GDP 73,5 százalékát tette ki. A harmadik negyedéves adatok alapján nagy valószínűséggel tavaly tovább nőtt az adósság, a pontos szám azonban csak a végleges GDP-adatok ismeretében lesz megállapítható.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januárban már arról beszélt, hogy a kormány eredeti terveivel szemben az államadósság 2024-ben a GDP 74,6 százalékára emelkedhetett. Független elemzők szintén 74,5–75 százalék közé várják a mutatót, és még egy mérsékelt gazdasági növekedés beindulása esetén sem számítanak gyors vagy látványos adósságcsökkenésre a következő években.

Uniós összevetésben a magyar adat első pillantásra nem tűnik kirívónak. A Eurostat szerint 2025 harmadik negyedévében az Európai Unió átlagos államadóssága a GDP 82,1 százalékát tette ki, az eurózónában pedig 88,5 százalék volt ez az arány. Mindkét mutató magasabb, mint egy évvel korábban, miközben Magyarországon az adósságráta éves és negyedéves alapon is csökkent, így maradt 75,2 százalékon.

A kedvezőbb uniós pozíció azonban csalóka. Az átlagot elsősorban a fejlett, eurózónás országok húzzák fel, amelyek jóval alacsonyabb kamatok mellett tudják finanszírozni az adósságukat. Olaszország GDP-arányos államadóssága 137,8 százalék, Franciaországé 117, Belgiumé pedig 107,1 százalék, míg Görögországban a mutató a 150 százalékot közelíti. Ezzel szemben a kelet-európai régióban Magyarország már messze nem számít jól teljesítőnek: Csehország államadóssága a GDP 43,1 százaléka, Lengyelországé 58,1, Romániáé pedig 58,9 százalék volt ugyanebben az időszakban.