Megjelent a rezsistop a Közlönyben: Mészáros jól jár, az energiaszektor többi része fizet

A januári rezsistopról szóló rendelet alapján a kormány mentesíti a különadó alól a hálózatüzemeltetőket – köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó elosztócégeket, valamint az állami MVM Csoport és az E.ON Hungária Zrt. hálózati vállalatait –, miközben az energiaszektor többi szereplőjére különadót vetnek ki.

A 24.hu összefoglalója szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta: a költségek egyik felét az energiaszektorra kivetett egyszeri adó, a másik felét a költségvetési tartalék, vagyis az adófizetők pénze fedezi. A rendeletből ugyanakkor nem derül ki pontosan, milyen arányban oszlik meg a teher.

A januári rezsistop a kormány számításai szerint 55 milliárd forinttal csökkenti a lakosság rezsiterheit, a kedvezmény azonban nem fix összeg, hanem egyszeri, 30 százalékos árengedmény, amely a januári fogyasztás mértékétől függ.

Eközben Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese egy keddi háttérbeszélgetésen arról beszélt: a kormány számításai szerint a rezsistop költségeinek nagyobb részét az energiavállalatok viselik majd, kisebb részét az állam. Részletes számokat nem közölt, és hangsúlyozta, hogy az energiaszektoron kívül nem terveznek új adópolitikai lépéseket.

A rendelet alapján a finanszírozás egy része az energiaellátók jövedelemadójából, az úgynevezett Robin Hood-adóból történik. Az érintett cégek a 2024-es árbevételük 0,5 százalékát fizetik be különadóként, legfeljebb a 2024-es jövedelemadó-alap 50 százalékáig. A 31 százalékos kulcs alá tartoznak többek között a kőolaj- és földgáztermelők, a nagyobb áramtermelők, az áram- és gázkereskedők, valamint a távhőszolgáltatók.

Czepek Gábor kiemelte: a hálózatüzemeltetőket (DSO-kat) nem érinti ez a különadó, mert a kormány kiemelt célja a hálózati csatlakozások gyorsítása. Ennek részeként 2026-tól az áramhálózati elosztók bizonyos fejlesztéseik után az adójuk 80 százalékáig vehetnek igénybe kedvezményt, a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő öt évben. A gázhálózati elosztókra ez nem vonatkozik.

Magyarországon jelenleg három nagy hálózatüzemeltető működik: az állami MVM Csoport, a részben MVM-tulajdonú E.ON Hungária Zrt., valamint a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. leányvállalatai. Ezek regionális monopóliumként fedik le az országot.

Mindez nem jelenti azt, hogy az energiaszektorra kivetett pluszterhek ne jelennének meg máshol a gazdaságban. A 24.hu emlékeztet: az energiakereskedők a rájuk rakódó költségeket jellemzően továbbhárítják a nem lakossági fogyasztókra, ami végső soron inflációs hatásként jelenik meg. A kormány most az energiaszektor profitjának egy részét közvetlenül a lakossági számlák csökkentésére irányítja át, a rezsistop költségei azonban várhatóan a versenypiaci árakban is megjelennek.

Arra a kérdésre, tervez-e a kormány a bankokhoz vagy a telekomcégekhez hasonló díjstop-egyeztetéseket az energiaszektorban, Czepek Gábor azt válaszolta: az uniós szabályok szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek alapján eldönthető, szükség van-e beavatkozásra.

Fotó: Unsplash