Nagy Márton szerint akkor lesz olcsóbb a bankolás, ha kevesebb a nagy bank
Mérethatékonysággal indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt, hogy szerinte miért van szükség kevesebb nagy bankra Magyarországon. A miniszter szerint elég lenne öt nagy bank, de csak négyet nevezett meg, a kormánypártok kereszttüzébe került ERSTE nincs köztük.
Mérethatékonysággal indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt, hogy szerinte miért van szükség kevesebb nagy bankra Magyarországon. A miniszter szerint elég lenne öt nagy bank, de csak négyet nevezett meg, a kormánypártok kereszttüzébe került ERSTE nincs köztük.
„Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik. Ez lejjebb hozza a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál” – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető ezúttal a Facebook-oldalán tartott egy kis közgazdaságtan órát. Nagy szerint erre nemzetközi példák is rendelkezésre állnak, úgy mint Svédország vagy Ausztria, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.
Nagy Márton kommentben jelezte, hogy akit bővebben érdekel a téma, annak egy korábbi, 2006-os, angol nyelven írt jegybanki elemzését tudja ajánlani.
A Portfolio.hu véleménye szerint a mérethatékonyság legitim szakmai érv, hiszen tőke-, technológia- és költségigényes üzem egy bank, a magasabb fix költségek mellett a nagyobb méret nagyobb bevétellel és jellemzően magasabb költséghatékonysággal jár együtt. A nagyobb méret elérésének szokásos módját jelentik a felvásárlások, összeolvadások, amelyekkel a nemzetgazdasági miniszter „öt nagybankos” célja elérhető lenne.
„Ugyanakkor a Nagy Márton által hétfőn megjelölt négy nagybankon kívül is szép számmal találunk erős profitabilitással, mérethatékonyan, ráadásul árazási versenyben (például a lakossági hiteleket) működő hitelintézeteket Magyarországon” – írta a gazdasági lap.
Emiatt nem jelenthető ki, hogy minél nagyobb egy bank, annál olcsóbban nyújtaná szolgáltatásait - sőt, a nagyobb mérettel gyakran együtt járó nagyobb fiókhálózat olyan piaci erőfölényt tesz lehetővé, különösen vidéken, ami csökkentheti az árversenyt.
Ha időnként elő is áll az alacsony hatékonyság problémája egyes bankoknál, azt jellemzően nem a kis méret vagy a túl sok versenytárs, hanem az Európa-rekord adóterhelés és állami beavatkozás okozza Magyarországon.
„Ez torzulást okoz mind az intézményi hatékonyság (bankadó, extraprofitadó, kamatstop, díjstop), mind a szolgáltatások árazási hatékonysága (tranzakciós illeték) terén.”
Nagy Márton február 17-én jelezte, hogy szerinte a bankok még mindig túl drágák és túl sokan vannak. „A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat! – ki akkor Facebook-oldalára a nemzetgazdasági miniszter. Mivel jelenleg hét nagybank működik Magyarországon, ezért úgy tűnik, két nagybank beolvadását tartaná még kívánatosnak Nagy Márton egy (feltehetően hazai) másik hitelintézeti csoportba.
A bankok magas költségszintje és a banki szolgáltatások drágasága mögött elsősorban épp az állami elvonások állnak, ennek orvoslására azonban akkor sem tért ki Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter posztjához egy olyan ábrát mellékelt, amely szerint 2008 és 2025 között azért történt már egy erős konszolidáció szektorban, miután a hitelintézetek száma 47-ről 27-re csökkent.
Ezt követően a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett konferencián tovább is ment, négy bankot nevezett meg (OTP, MBH, K&H, Unicredit), amely szerinte maradhat. A 2024-es mérlegfőösszeg alapján ez a négy legnagyobb bank, az ötödik az Erste.
Nem lehet véletlen, hogy Nagy Márton az ötödik helyet „nyitva hagyta”. A kormány ugyanis erős kritikát fogalmazott meg az osztrák pénzintézettel kapcsolatban, miután a Tisza Párt egyik szakértője az Erste-től érkezett (Kármán András, a Tisza gazdasági költségvetési és adópolitikai szakértője).
Orbán Viktor miniszterelnök január végén például úgy fogalmazott:
a Tisza a Shellből, a londoni lobbistákból meg az Erste Bank éléről „ide ernyőztetett” miniszterekkel „a büdös életben nem fog tudni” – még ha akarna sem, de nem is akar – nemet mondani Brüsszelnek, nem tud nemet mondani a háborúra.
Az már csak hab a tortán, hogy Szabados Richárd azután lett a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára 2024-ben, hogy hét évig az Erste Bank vállalati üzletágát vezette.