Egyéves csúcson az olaj ára az iráni háború miatt

Hétfő kora reggelre az iráni háború miatt az egekbe szökött a legfontosabb nemzetközi olajárindex: a Brent olaj hordónkénti ára megközelítette a 82 dollárt, ami a péntekihez képest 13 százalékos emelkedést és 14 hónapos csúcsot jelent. Nem a Hormuzi-szoros lezárása a legnagyobb gond. 

Orbán Viktor miniszterelnök két szövetségese, Netanjahu és Trump háborút indított Irán ellen, ennek következtében máris az egekbe emelkedtek az olajárak, a helyzet pedig még ennél is rosszabb lehet. Ha az olaj ára tartósan magas szinten ragad, azon országokra is komoly hatással lehet, amelyeket nem érint közvetlenül a konfliktus. Vasárnap estig bezárólag legalább három tartályhajó sérült meg, minden jel szerint az iráni támadások következtében. Emellett a Perzsa-öbölben további kétszáz hajó horgonyzott le ideiglenesen a Hormuzi-szoros két oldalán.

A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos kérdés, hogy Irán le fogja-e zárni a Hormuzi-szorost, amin a régió olajkereskedelmének 90 százaléka, a világ olajkereskedelmének pedig közel 20 százaléka halad keresztül.

Az iráni rezsim évtizedek óta fenyegetőzik ezzel a lépéssel, de ez annyira komoly károkat okozna, hogy a tavaly nyáron az iráni atomprogram ellen indult 12 napos háború során is úgy vélték, hogy ezt csak utolsó utáni lépésként lépné meg a rezsim. És akkor ezt nem is tette meg, most azonban ezzel fenyegetőzik. 

A síita vezetésű állam a háború kezdete óta már megtámadta Izraelt és a legtöbb szomszédos országot, valamint azt is bejelentette, hogy lezárja az olaj és LNG-kereskedelem legfőbb útvonalának számító Hormuzi-szorost.  A legszűkebb pontján nagyjából 40 km, de hajók által használt tengeri sáv mindkét irányban mindössze 3 kilométer. Ezt Irán is pontosan tudja: a lezárás csak szóban történt meg, de rakéta- és dróncsapásokkal, valamint gyors csónakjaival képes lehet célba venni a hajózási útvonalat, olajtankereket vagy akár a part menti kikötőket is.

Egy a szoros ellen indított célzott támadás súlyos eszkalációt jelentene, és azonnali, összehangolt katonai válaszreakciót váltana ki. A probléma azonban nem csak a blokád lehet - írja a Portfolio.  A térség legtöbb jelentős olajmezője és finomítója is könnyedén elérhető az iráni ballisztikus rakétákkal, sőt, egy részük drónokkal vagy akár tüzérségi eszközökkel is megközelíthető. Tehát adott esetben nem is a lezárás a legnagyobb probléma, hanem ha Teherán úgy dönt,

hogy maximalizálni akarja az okozott károkat, és célba veszi a regionális energetikai infrastruktúrát. 

A konfliktus elhúzódása esetén a Barcalys elemzői szerint a 100 dollár körüli hordónkénti ár teljesen reális forgatókönyv. Egy tényleges, hetekig tartó lezárás esetén a Kpler elemzői ennél jóval magasabb, 120-150 dolláros hordónkénti árat javasolnak. Az iráni bejelentés ellenére jelenleg nem fizikai blokád bénítja a forgalmat, a piaci szereplők önként döntöttek a várakozás mellett. A nemzetközi hajótársaságok kockázatkezelési alapon halasztják az átkeléseket, mivel a háborús zónára vonatkozó biztosítási díjak (war risk premium) elképesztő mértékben emelkedtek.

Több esetben a biztosítók egyáltalán nem vállalnak fedezetet az áthaladásra, így a fuvarozók számára az operáció nemcsak drágább, de jogilag és pénzügyileg is vállalhatatlan kockázatot jelent.

Jelenleg is rengeteg hajó horgonyzott le és várakozik a térségben: a legfrissebb felvételek szerint több száz olajtankerről és konténerszállító hajóról van szó - írja a Portfolio. A Fujairah magasságában különösen látványos a torlódás, amely a világ egyik legfontosabb üzemanyag-felvételi csomópontja.

A befektetők abban bíznak, hogy Irán és az Egyesült Államok tárgyalni fog, de az olajon túl a közel-keleti háború más termékeknél is átforgatja a piacot. Míg a menekülőeszköznek számító arany ára 1,4 százalékkal, unciánként 5340 dollárra emelkedett, a részvényárfolyamok ugrálnak: az ázsiai tőzsdeindexek hétfő reggel 1,4 százalékot estek, és Európában is hasonlóra lehet számítani a tőzsdenyitás után.