Ökológiai katasztrófa fenyegeti a hazai folyókat és tavakat a halászat betiltása miatt

A kereskedelmi célú halászat 2016-os betiltásával több száz család vesztette el megélhetését. A halászok addig folyamatosan szedték ki a hazai természetes vizekből az olyan invazív halakat, mint a busa vagy a törpeharcsa. A tiltás után pár évvel már busahelyzetet emlegettek ott, ahol ökológiai célú halászatot már a Magyar Országos Horgászszövetségnek kellett volna végeztetnie. A szövetség évekig tartó tétlensége után a kutatók szerint már csak a halászok visszaengedése segíthet helyreállítani az ökológiai egyensúlyt. Ha ez nem történik meg, akkor belátható időn belül eltűnhetnek az olyan őshonos halfajok a folyókból és a tavakból, mint például a csuka vagy a ponty.

Egyetlen olyan köztársasági elnöke volt Magyarországnak, akinél az imidzs részéhez hozzátartozott a pecázás. Horgászverseny, vízpari Facebook-poszt, nyilvános felszólalások és a horgászvezetőkkel látványosan ápolt jó kapcsolat. Áder János 2012-ben váltotta Schmidt Pált az államfői poszton. Az addig érintetlenül hagyott halászatot ezután kezdték el korlátozni. 2013-ban a halgazdálkodásról és a hal védelméről elfogadott törvény pontosította a halászat fogalmát és azt három kategóriára osztotta: kereskedelmi, ökológiai és rekreációs célúra.

2013-ban, a szabályozás után a közel  6500 tonnás természetes vízi halfogásnak 34 %-át tette ki a kereskedelmi  és ökológiai célú halászat. 2014-ben a közel 7500 tonnás természetes vízi halfogásnak viszont már csak 5%-át. A szakemberek szerint a számok cáfolták azt a vélekedést, hogy a betiltás előtt dolgozó, nagyjából 250-300 halászcsalád ténykedése miatt nincs elég hal. Még a törvény elfogadása előtt vázolta az alapállást a nagy horgász hírében álló Szily László az Indexen.

“Az alaphelyzet az, hogy a horgászok régóta szeretnék elérni a halászat teljes betiltását a természetes vizeken.”

Két évvel később, 2016 január elsejével meg is szüntették a kereskedelmi célú  halászatot. A halállomány hasznosításának elsődleges haszonélvezője a horgászközösség lett, a hasznosítási prioritás a horgászat lett.

A döntésnek lett egy másik, súlyos következménye, ami viszont a teljes Kárpát-medencei ökoszisztémát érinti. A betiltás óta eltelt években a természetes vizek döntő részén nem végeztek forráshiányra hivatkozva szelektáló halászatot. Emiatt túlszaporodtak az idegenhonos, invazív halfajok, ami felbecsülhetetlen károkat okozott az őshonos halállományban.

Sorban álló busák az egyik hazai hallépcsőnél - forrás: Youtube/Pecaverzum

Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja a kontroll.hu-nak arról beszélt, hogy ahogy a kereskedelmi célú természetes vízi halászat megszűnt, rossz irányba mozdult el a természetes vizek halösszetétele. Ameddig a halászok rendszeresen halászták és szedték le a vízekről a busát, az amurt, addig a szelektálás is zajlott. Időközben ezek a fajok annyira aklimatizálódtak, hogy folyamatosan tudnak szaporodni. A busa az őshonos halivadékok számára fontos planktont eszi ki a vízből, az amur pedig a búvóhelyként funkcionáló növényzetet falja fel.

"Amennyiben a növényzetet egy egy állóvízből kifalja, ezáltal nemcsak az, hogy az őshonos fajoknak szünteti meg az ívó-búvóhelyét, hanem pl egy olyan ragadozóhalnak is, mint a csuka a búvóhelyét is tönkreteszi és emellett ez a makrofita növényzet nagyon sok olyan szervezetnek nyújtanak élőhelyet, amik táplálékszervezetként is szolgálnak az őshonos halainknak"

- fogalmazott a kutató. Hiába jelzik folyamatosan a problémát, a horgásszövetség és az Agrárminisztérium még azt is tagadja, hogy az amur képes szaporodni Magyarországon. Józsa Vilmos, a halászati kutatóintézet nyugdíjas főmunkatársa húsz évig vizsgálta ezt a témakört. A szakember szerint a klímaváltozás okozta vízhőmérséklet-emelkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az invazív halfajok szaporodni tudnak a hazai vizekben. Az amur emésztése tökéletlen, és ez a vízminőségre is káros hatással van.

"Ezek a fajok amit megesznek azt ki is ürítik, és gyakorlatilag az a magas tápanyagtartalmú ürülék, amivel a vízeinkbe ürítenek, olyan vízminőségromlást okoznak, hogy a többi halfajnak létezése is veszélybe kerül."

Ami a hazai természetes vízeknek az ökológiai egyensúly felborulását hozta, az a hazai halászközösség tagjainak az ellehetetlenülését eredményezte. Vannak olyanok, akik nem adták fel és tovább küzdenek szeretett szakmájukért. A mártélyi halsütő, Kovács Mihály is közéjük tartozik. 2008-ban még devizahitelből nyitotta halsütödéjét, aminek működését a lehalászott halakra alapozta. Szelektív halászatot ugyan a törvény alapján tudna végezni, de állítása szerint a víz kezelője arra nem tart igényt, de nem is végezteti el a szükséges mértékben mással - annak ellenére, hogy kapnak rá pénzt.

Azt a halászok is tudják, hogy az invazív fajok már olyan mértékben elszaporodtak, hogy veszélyeztetik az olyan őshonos halfajokat, mint a ponty vagy a csuka. Kovács Mihály ezért pár társával együtt azt is felajánlotta nemrég a MOHOSZ-nak, hogy ingyen elvégzi a szelektáló halászatot, de erre a megkeresésre két hónapja nem érkezett válasz.

Az AMI A CSÖVÖN BEFÉR című műsorunk alább megtekinthető részéből kiderül az is, hogy miben látják a hazai kutatók az invazív fajok okozta probléma megoldását, de kiderül az is, hogy hogyan boldogultak a halászok a szakmájuk betiltása óta eltelt 9 évben.