A textilhulladékot is egyre szigorúbban szabályozza az EU

A textilhulladékok eddig nem kaptak akkora jelentőséget az újrahasznosításban, mint például az élelmiszer-hulladékok vagy a papír és a műanyagpalackok. Egy új  európai uniós átmeneti megállapodás azonban ezt a hiányt rendezni fogja.

A textilhulladék csökkentésére a gyártók kötelesek lesznek fedezni a textíliák gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának költségeit. Ilyen textíliák a ruházati cikkek, kiegészítők, lábbelik, takarók, ágyneműk, konyhai textíliák, függönyök, kalapok és matracok. 

Évente 12,6 millió tonna a textilhulladék gyűlik össze az unióban, amelyből a ruházat és a lábbelik 5,2 millió tonnát, fejenként 12 kilogrammot tesznek ki.

A nemrég elért megállapodást még az uniós tagállamok szakminisztereinek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni. Ezután az új szabály az EU hivatalos közlönyében történő közzétételt követő huszadik napon lép hatályba, azt a tagállamoknak 20 hónapon belül kell átültetniük saját nemzeti jogrendjükbe.

Az Európai Bizottság üdvözölte az átmeneti megállapodást. Sajtóközleményük szerint az új szabályok elősegítik a körforgásos gazdaság megvalósítását, különös az innováció ösztönzését és a fenntarthatóbb ipari és fogyasztói gyakorlatok elterjesztését. Ez jelentős előrelépés a textilhulladék és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben, miközben erősíti az EU versenyképességét.

Ez azért is nagyon fontos kérdés, mert a ruhaipar egyre nagyobb teret hódít és egyre nagyobb kihívások elé állítja az újrahasznosítást.

„Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően Magyarországon az egyes termékek hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők a felelősek. Ez alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producer responsibility, EPR) a textil anyagáramra is vonatkozik. Az EPR bevezetésével Magyarország egyike lett az első négy EU-tagállamnak, ahol ez a rendszer már működik” 

- fejtette ki a MOHU, azaz az állami hulladékgazdálkodási koncessziót elnyert MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a megkeresésünkre.

Az EPR-rendszer kereteit, valamint a gyártók és a MOHU kötelezettségeit a vonatkozó magyar jogszabályok határozzák meg, azaz a teljes keretrendszer kialakítása állami szabályozás keretében történt. 

Az EPR hatékony működéséhez a MOHU megtette a szükséges lépéseket. Felvette a kapcsolatot az érintett szereplőkkel, és kialakította a textilhulladék begyűjtésére és újrahasznosításához szükséges körforgásos rendszert. 

A szelektálás és az utána következő lépések

Első lépésként szelektálnunk kell. Érdemes átgondolni, hogy a kiválogatott ruháknak, textileknek milyen sorsot szánunk. Van, amit odaajándékoznánk, eladnánk, esetleg magad is átalakítanál? Az is megoldás lehet, hogy eladományozod a ruhák egy részét. Itt egy remek lista, hogy hol találsz adományboltokat Budapesten. 

De jó ötlet lehet megfuttatni a baráti, családi körben, hogy ki szeretné újrahasználni valamelyik ruhadarabot.

Illetve sok designer, ruhatervező is újra felhasznál textíliákat. A Greeguide gyűjtötte össze ezeknek a tervezőknek a (valószínűleg) nem teljes listáját. 

A lakástextilek új szerepét gyakran állatmenhelyeknél találják meg, ezt az opciót is érdemes megfontolni. 

Ha pedig ezek az ötletek nem válnak be, mert már használhatatlan a textília, akkor érdemes textilhulladék gyűjtőbe vagy hulladékudvarba vinni a ruhákat.

Hova vihetjük a textilhulladékot?

Országszerte rendelkezésre állnak már a hulladékudvarokban olyan feltörésbiztos  konténerek, amelyek 150-250 kilogramm textília begyűjtésére alkalmasak. A konténereken szerepel az is, pontosan milyen ruhákat tudunk elhelyezni bennük. 

A textilhulladék országos begyűjtését, előkezelését, és hasznosítását a MOHU a Textrade Kft.-vel közösen koordinálja. Jelenleg mintegy 3000 konténer található az ország különböző pontjain, 2027-ig pedig 6000 darabra emeli a MOHU mennyiségüket. 

A MOHU közölte azt is, hogy a gyűjtőhálózat bővítése mellett a cég - csakúgy mint a többi hulladékok esetében - átfogó szemléletváltó kampányokat is indít. Az elmúlt időszakban több mint 30 edukációs film készült - köztük a textilhulladékról is, Tízféle országos kampány indult, és több mint négymillió interakciót generáltak a MOHU közösségi médiákon megosztott tartalmai. A kommunikáció folyamatos, a MOHU következő textilhulladék-kampánya még ebben a hónapban elindul.

De hogy állunk mi Magyarországon a textilhulladék újrahasznosításával?

Úgy tűnik van fejlődés itthon is környezettudatosság szempontjából: tavaly fokozatosan nőtt a lakosság által leadott textilhulladék mennyisége, 2023 és 2024 között érzékelhető emelkedés volt tapasztalható – nyilatkozta a MOHU.

A cég rendszerén keresztül ily módon begyűjtött hulladék mintegy 99%-a újrahasznosításra vagy energetikai hasznosításra került, a fennmaradó rész hulladéklerakóban végezte. A hasznosítható textilhulladék átlagosan 50%-a visszaforgatható a ruhaiparba. 

Az EPR rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, beleértve a hulladékká válásuk utáni folyamatokért is. A MOHU gondoskodik a begyűjtésről, előkezelésről, hasznosításra történő átadásról és együttműködést alakít ki az érintett szervezetekkel (pl. önkormányzatok, forgalmazók) a hatékony rendszer kialakítása érdekében.

Hogyan hasznosul újra a textilhulladék?

A ruhák esetében egy soklépcsős szelektálási folyamat során eldöntik, hogy az anyag melyik további kategóriába sorolható a használat típusa (pl. kabát vagy ing) és minőségi állapot szerint – összesen négyszáz kategóriát is megkülönböztetnek a folyamat végére szelektálnak. A legjobb besorolású termékek az európai second hand üzletek kínálatába kerülnek, a gyengébb minőségűeket az afrikai piacra szállítják, de megkülönböztetnek prémium kategóriát is.

A ruhaként már nem hasznosuló anyagokat felaprítják, ledarálják, és akár lovaspályák homokjához is keverhetik, vagy például a cementgyárakban ezzel is fűtenek.  

Fotó: mohu.hu