17 ezer milliárd forintnyi kárt okozott Európában a szeszélyes nyár

Brutális károkat hagyott maga után a 2025-ös nyár Európában. A szárazság, tüzek és áradások összesen 43 milliárd eurót vittek el – ez közel 17 ezer milliárd forint, vagyis a kontinens teljes tavalyi GDP-jének negyed százaléka. És ez még csak a kezdet: 2029-re háromszor ekkora veszteséget jósolnak a kutatók – írta a Guardian egy friss tanulmány alapján.

A mostani becslés ráadásul csak a közvetlen, rövid távú károkat tartalmazza. Nincs benne például a múlt hónapban Dél-Európát sújtó hatalmas tűzvész, és az sem, hogyan erősítik fel egymást az egy időben bekövetkező szélsőséges időjárási események. A tanulmány azt is vizsgálta, milyen történelmi összefüggés van a heves időjárás és a gazdasági teljesítmény között. Például, amikor a hőség miatt le kell állítani az építkezéseket, vagy amikor árvizek bénítják meg a vasúti közlekedést.

A legsúlyosabb veszteségeket Ciprus, Görögország, Málta és Bulgária szenvedték el. Mindegyikük idei kára meghaladta az éves bruttó hozzáadott érték egy százalékát. Szorosan mögöttük Spanyolország, Olaszország és Portugália következik.

Az elmúlt évek klímakutatásai szerint a tűzvészek kockázata mára drámaian megnőtt. Spanyolországban és Portugáliában negyvenszeresére, Görögországban és Törökországban tízszeresére. Ez azt jelentheti, hogy az idei katasztrófák nem kirívó esetek voltak, hanem egy új, sokkal költségesebb valóság kezdete.

Magyarországon inkább az aszály az, ami az idei nyáron a legnagyobb károkat okozta. A kontroll.hu podcast-ja, a „Szomjan halunk?” legutóbbi adásában a talaj szárazságának különböző kezelési módszerei is szóba kerültek, mint például a "regeneratív no-till" módszer. Az adásból az is kiderül, hogy ez a módszer mennyire teszi ellenállóbbá a mezőgazdasági kultúrákat a hőhullámok és az aszály ellen?