Váratlan erővel lángolt fel a szíriai polgárháború

Nagyot fordult a világ Szíriában a múlt héten miután az Idlib tartományba szorult kormányellenes erők meglepetésszerű támadást indítottak Aleppó ellen, a hadművelet pedig a kormányerők váratlan összeomlását eredményezte, akiknek azóta sem sikerült stabilizálni a helyzetüket. Miközben ezek a sorok íródnak, Aszadék feladták az ország negyedik legnagyobb városát, az 1 milliós Hamát. Mi történt az elmúlt egy hétben és mi várható?

Mielőtt tovább haladunk, nagy vonalakban nézzünk rá az érintett frakciók bonyolult hálójára:

Hajat Tahrir al-Sham (HTS) - A szír polgárháború után a kormánnyal szemben álló lázadó csoportok az ország északnyugati csücskében fekvő, Törökországgal határos régióba, Idlibbe szorultak vissza. Itt székel a Szíriai Megváltás Kormánya, melynek a fegyveres szárnya a HTS. Az alakulat az Al-Kaidából szakadt ki, a vezetőjük Abu Muahhamad al-Jolani, aki már korábban felismerte, hogy az extrém iszlámizmus kontraproduktív és mérsékeltebb irányt vett fel. A HTS-t leginkább Katar pénzeli, Törökország minimum hallgatólagos támogatásával. A HTS-hez több más kisebb frakció is csatlakozott, de őket most egy kalap alá vesszük.

Szír Nemzeti Hadsereg (SNA) - Törökország által támogatott csoport, Szíria északi részének Törökországgal határos területeit ellenőrizték. A kapcsolatuk a török vezetéssel sokkal szorosabb, mint a HTS-é, már-már proxynak is nevezhetnénk. A HTS és az SNA viszonya sem felhőtlen, többször is összeütközésbe kerültek annak ellenére, hogy a rezsim megdöntése a céljuk.

Kurd Frakciók - Szíria észak-keleti részét ellenőrizik (Szíriai Kurdisztán, vagy Rojava). Az Eufrátesztől nyugatra kisebb enklávéik voltak Aleppó környékén, illetve Manbij körül. A Kurd Népvédelmi Erőket (YPG) Törökország terrorszervezetként tartja nyilván. A fő kurd haderő a Szír Demokratikus Erők (SDF), amelyik az Egyesült Államok támogatását élvezi, ez alá tagozódik részben az YPG, de több más vallási vagy etnikai alapon szerveződő milícia is. Az USA továbbra is tart fenn támaszpontokat Rojavában.

Szír Kormányerők és támogatói - Hivatalos néven a Szíriai Arab Hadsereg (SAA). Bashar al-Assar szír diktátor hadserege. Az SAA jelentős részben támaszkodik az országban lévő orosz kontingensre, melynek több támaszpontja és légibázisa is van az országban. A legjelentősebb a tartuszi katonai kikötő, illetve a Latakikától délre található Hmejmim légibázis. Támaszpontokkal rendelkezett az országban az Iráni Forradalmi Gárda (IRCG) is. Irán nagyrészt saját területként gondol Szíriára, melyen keresztül ellátja utánpótlással az Izraellel szembenálló Hezbollahot és segíti a rendszer fennmaradását.

A frakciók által ellenőrzött területek a HTS offenzíva megindulása előtt:

Forrás: Wikimedia Commons

A hadműveletek

A HTS november 27-én indította meg az offenzíváját lényegében minden előjel nélkül Idlibből Aleppó felé. Gyors térnyerést követően rövididőn belül Aleppó alá értek, majd november 29-én a másik kormányellenes frakció az SNA is csatlakozott a támadásához. A kormányerők minimális ellenállást tudtak csak kifejteni, a front gyorsan összeomlott. A környéken lévő orosz és iráni támaszpontokat evakuálták, a kormányerők pedig visszavonulásba kezdtek. Az orosz légierő a szokásához híven civil célpontokat támadott Aleppóban és Idlibben.

Az ostrom vége felé a kurd erők is becsatlakoztak és megpróbáltak folyosót létrehozni az aleppói területeik és Rojava közt. Ez a próbálkozásuk néhány nap alatt kudarcba fulladt, miután az SNA támadásokat indított ellenük ennek a megakadályozására. Ebből végül nem lett komolyabb összecsapás, a kurdoknak felajánlották a szabad elvonulást és az enklávéik kiürítését, amit el is fogadtak az Eufrátesz nyugati partján lévő erődvárosukig, Manbijig vonultak vissza.

A váratlan siker okozta lendület tovább vitte a HTS-t, bevették a Marrat al Numant, majd első futással a hétvégére egészen Hamáig űzték a kormányerőket. A menekülésre jellemző, hogy az SAA még az alap katonai elveket sem tartotta be és nem semmisítették meg maguk mögött az elhagyott hadianyagot, több hónapra elegendő lőszert hagyva hátra a HTS-nek. A harcjárműveikből gyakran kifogyott az üzemanyag, amiket aztán szintén hátrahagytak.

Az SAA végül elegendő nehézfegyverzetet tudott összevonni Hama környékére, így a HTS visszavonult innen. A hét elejét a HTS a helyzeta stabilizálásával töltötte. Folyamatosan terjesztették ki az ellenőrzésük alatt lévő területet, csütörtökre pedig két oldalról is körbevették Hamát, megfutamítva az Szír Hadsereg elitjének számító 25. Különleges Műveleti Erőket.

Közben az SNA kiszorította a kurdokat Aleppó körülről és szórványosan támadták őket Manbijban. A kurdok támadást indítottak a Szír Hadsereg által ellenőrzött 7 település ellen Deir el Zor mellett az Eufrátesz keleti partján. Több iraki milícia is segítséget ajánlott fel Aszadnak és meg is indultak konvojok Damaszkusz felé, ezeket azonban több esetben az Amerikai Légierő támadta és lőtte szét. Az izealiek pedig Iráni teherszállítókat fordítottak vissza, melyek vélhetően segítséget szállítottak Damaszkuszba. Ahogy fentebb említettük, ma délután a Szír Hadsereg a jelentések szerint visszavonult Hamából, ami egy új fejezetet nyit meg a konfliktusban.

A front jelenlegi állása:

Sötétzöld: A HTS kiindulási területe, világoszöld az elfoglalt területek az offenzívában, még világosabb zöld: SNA, sárga: a kurdok által ellenőrzött területek, piros: a kormányerők területei. Kép: https://syria.liveuamap.com/

Mi várható?

A HTS következő célpontja a Hamától délre található Homsz, melynek eleste súlyos stratégiai vereség lenne a rezsimnek. Szíria térképére nézve látható, hogy a tengerparti sávot, ahol a két legnagyobb orosz támaszpont is fekszik, lezárja a Partmenti Hegylánc. Ez akár 1500 méteres magasságba is emelkedik, csak szűk hágókon keresztül járható, könnyen védhető. Az egyik legkönnyebb útvonal a Homszból vezet a part felé, melynek elvágása esetén Damaszkusz elveszíti az egyik legfontosabb utánpótlási útvonalát a tenger felől.

Az eddigi minta alapján a HTS tovább folytatja majd a terjeszkedést keletre a sivatag központja, Palmyra felé. Egyrészt, hogy elébe menjenek az Irak felől érkező csapatoknak, másrészt, hogy Homszot és aztán később is olyan bekerítési művelet alá fogják, melynek fenyegetése alatt végül Hama ilyen gyorsan elesett. Nagy kérdés, hogy a part menti sávot mikor akarják ellenőrzésük alá vonni. A hegylánc miatt el egy rendkívül nehéz feladat, ugyanakkor stratégiailag nagyon fontos, hogy kiszorítsák az oroszokat a hmejmimi légitámaszpontról, ahonnan folyamatosan bombázzák az alakulataikat.

A friss hírek szerint a HTS egységei már újra is szerveződtek Hama bevétele után és készülnek tovább indulni Homsz felé. A következő napokban a harcok súlyosabbá válása várható, ha a kormányerők meg akarják akadályozni a rendszer villámgyors bukását. Persze az sem elképzelhetetlen, hogy a saját vezérkara puccsolja meg Aszadot, hogy mentsék az bőrüket.