A lengyelek repülőrajttal indítják 2025-öt, Orbánék viszont látványos pofára eséssel

Németországban és Franciaországban kormányválság van, az „EU motorja” ezért igencsak pöfög. A baj pedig nem jár egyedül, hiszen Európa okkal tarthat Trump második ciklusának beindulásától is. Az önbizalommal teli Lengyelország január 1-től átvette az EU-elnökségét attól az Orbán-kormánytól, amely több mint egymilliárd eurós támogatásnak inthetett búcsút a jogállamisági deficit miatt a múlt év végén. A felelősség vállalása helyett viszont megint másra mutogatnak Orbánék.

Az úgynevezett uniós tanácsi elnökség átvétele egy tagállam kormánya által általában nem egy nagy esemény. A stafétabotot félévente adják át egymásnak a tagállamok kormányai. Annak az országnak a miniszterelnöke vagy kormányfője, amelyik éppen hat hónapig az EU operatív ügyeit intézte az EU Bizottságával együtt, átadja az elnökséget az utódjának. Ez egy rutinszerű, évtizedek óta begyakorolt történet. Az EU a jó szándékú, konstruktív együttműködésből merít erőt, beleértve a világ többi részével való kapcsolatokat is. Sok száz miniszteri tanácskozáson, uniós csúcstalálkozókon, kisebb munka- és szakértői csoportokban lépésről lépésre halad előre az európai politika és gazdaság.

„Ám a 2024/25-ös év fordulóján az EU-tagállamok több mint felében semmi sem a normális mederben zajlik. Mintha az egész bolygó a feje tetejére állna! Mintha a válságok és háborúk nem oldódnának meg, hanem inkább eszkalálódnának. Ritkán fordult elő, hogy az Európai Unió ilyen fenyegető és bizonytalan állapotban lépjen be egy új munkaévbe” – vázolja a vészterhesnek ígérkező 2025-ös évet a Der Standard.

Trump ante portas

Ez nem csak annak köszönhető, hogy Oroszország kegyetlen háborúja Ukrajna ellen februárban már a negyedik évébe lép. Ez az orosz invázió kezdete óta nemcsak több százezer halálos áldozatot és sebesültet követelt, hanem ukránok millióit is arra késztette, hogy elmeneküljenek hazájukból. A világ többi része számára ez energiaválságot, gazdasági krízist, afrikai élelmezési problémákat, politikai feszültségeket keltett és gyengülő nemzetközi együttműködést.

Ráadásul január 20-án az a Donald Trump kezdi meg második hivatali idejét az Egyesült Államokban, aki hónapok óta gazdasági háborúval fenyegetőzik az EU-val szemben, valamint a NATO megszűnésével, ha a transzatlanti partnerek nem áldoznak sokkal többet a biztonságukért, mint korábban. A visszatérő amerikai elnök Ukrajnában tűzszünetet akar kikényszeríteni, és ha úgy hozza a helyzet, akkor komoly nyomást gyakorolhat, hogy Kijevet az orosz csapatok által megszállt területek átadására kényszerítse – írja a bécsi lap.

Vlagyimir Putyin elnök sem véletlenül fokozza a háborús tempót, hiába röpködött hozzá magát békegalambnak feltupírozva Orbán Viktor az EU-s elnöksége legelején. Az elkövetkező hetek és hónapok tehát nehezek lesznek az európaiak számára, de a baj nem jár egyedül, hiszen a közösség két legfontosabb tagállama is meggyengült: Franciaország és Németország.

„Béna kacsa” Berlinben

Amióta Emmanuel Macron elnök sietve új választásokat írt ki a Nemzetgyűlésben, a párizsi kormány megindult a lejtőn. A parlament három részre szakadt: egy része a radikális jobboldal Marine Le Pen körül, a baloldali blokk a durván EU-szkeptikus Jean-Luc Mélenchon körül csoportosul, de a centrum és a konzervatívok sem nyújtanak önmagukban kormányzási alternatívát. Miután Michel Barnier miniszterelnök alig három hónap után kudarcot vallott, a liberális Francois Bayrou jelenleg azon fáradozik, hogy kormányt alakítson és 2025-re egy életképes költségvetést dolgozzon ki. Hosszabb távon neki is kevés esélyt adnak a bársonyszékben.

Ez azt jelenti, hogy Franciaország csak korlátozottan tud jelen lenni uniós szinten, és ez igaz a német kabinetre is. Olaf Scholz kancellár (SPD) a „jelzőlámpa koalíció” felbomlása után béna kacsa üzemmódba került: február végén új választásokat tartanak, miután Frank-Walter Steinmeier elnök feloszlatta a Bundestagot. Ha Berlinben még a nyár előtt felállna egy cselekvőképes kormány, az kifejezetten jót tehetne az uniós politikának.

Hogyan kellene átgondolt és hosszú távra ható döntéseket hozni az ukrajnai háborúról és Európa gazdaságának megerősítéséről, ha Párizs és Berlin akkora belpolitikai válságban van?

„Az már nem annyira is annyira feltűnő, hogy Magyarország EU-elnöksége az elmúlt fél évben nem volt túl konstruktív, hiába próbálja ezt másként lefesteni Bóka János európai ügyekért felelős tárcavezető. Bár Orbán Viktor miniszterelnök, akit sokan csak „Don Vétóként” emlegetnek Brüsszelben, az EU-t blokkoló obstrukciók terén most visszafogta magát, és néhány sikeres momentumot is fel tud mutatni az elmúlt félévből, például Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.

Januártól Lengyelország diktálhatja a tempót

Az európai stabilizáció új reménye tehát Lengyelországban rejlik, amely január 1-jén vette át az EU soros elnökségét. Varsó egy hatalmi vákuumba lép, ami annak is köszönhető, hogy Kelet-Európa az Ukrajna elleni orosz háború következtében még inkább kulcsrégióvá vált, mint korábban. Az ország határos többek között Ukrajnával, az Oroszországgal szövetséges Belarusszal és a kalinyingrádi exklávéval. Az orosz agresszióval szembeni védekezés Lengyelországban hagyományosan erős, az egyébként megosztott politikai táborok határain messze túlmutat.

A NATO-tag Lengyelország 2024-ben bruttó hazai termékének több mint négy százalékát költi védelemre, ami több mint kétszerese a szövetség által korábban kitűzött és elvárt célnak. Ezzel Varsó az első helyen áll a NATO-ban. A 38 milliós lakosságával egyben Közép- és Kelet-Európa messze legnagyobb gazdasága is. Az ország alig három százalékos gazdasági gyarapodása jelentősen meghaladja Németország, Franciaország vagy akár Ausztria gazdasági növekedését.

A lengyelek kiszabadultak az illiberalizmus mocskából

Mindenekelőtt azonban a 2023. decemberi kormányváltás katapultálta ki Lengyelországot abból az európai „piszkos sarokból”, amelybe a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt demokrácia-deficites politikája miatt került. Jarosław Kaczynski pártja nyolcéves hatalma alatt ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást és a közmédiát, bevezette az EU legszigorúbb abortusztörvényét, és folyamatos harcot vívott Brüsszellel az ország jogállamiságának kérdésében.

„Még akkor is, ha a liberális-konzervatív Donald Tusk miniszterelnök új kormányának nem könnyű megszabadulnia a PiS többnyire berögzült hatalmi struktúráitól és végrehajtani az ígért reformokat: Varsóban most más szelek fújnak”

írja a Der Standard.

Donald Tusk számára nem idegen terep Brüsszel, a lengyel kormányfő rendkívül tapasztalt az európai politikában. Az EU-hoz hazánkkal egy időben, 2004-ben csatlakozott Lengyelország 2011-ben töltötte be első tanácsi elnökségét, amikor a miniszterelnök szintén Tusk volt. Később, 2014 és 2019 között a Tanács állandó elnöke, majd 2022-ig az Európai Néppárt (EPP) vezetője volt. Otthon a PiS populistái mindezt nehezményezték, a nyilvánosság előtt pedig árulónak kiáltották ki, aki feláldozza a lengyel érdekeket az állítólagos „brüsszeli elit” oltárán. Tusk ideje most jött el, hiszen duplán profitálhat az európai szakértelméből.

Az EU hajtóerejévé váló varsói kormány cselekvőképessége a tét

Az EU Tanács lengyel elnöksége a „Biztonság, Európa!” jelszót választotta mottójául. A tágabb értelemben vett biztonság minden politikai üzenet középpontjába kerül. Ez nem csak Európa katonai védelmi képességét jelenti. A prioritások között szerepel az olyan területek biztonsága is, mint

• az információs technológia,
• a gazdaság, az energia- és élelmiszerellátás,
• az egészségügy,
• valamint a migráció és az unió külső határainak biztosítása.

Ami a belpolitikát illeti, Tusk a PiS-t széles körű kormánykoalíciójával - amely több, a baloldaltól a konzervatívokig terjedő szövetség laza platformja - ki tudta szorítani a hatalomból. A belső feszültségek miatt azonban számos projektet, például az abortuszjog liberalizálását, egyelőre elnapolták.

A kormány hátán pedig látványos púpként éktelenkedik Andrzej Duda elnök, aki a PiS-hez kötődik minden szállal, és vétójogával gyakran blokkolja a mostani kormány munkáját.

Hivatali ideje viszont a végéhez közeledik: az utódját májusban kell majd megválasztani. Lengyelországnak tehát egy sorsdöntő választási kampány során kell majd kitöltenie a tanácsi elnökség nagy részét. Ez a választás nemcsak az államfő személyéről dönt, hanem a Tusk-kabinet cselekvőképességéről is. Pontosan ezért a szorosabb együttműködést támogatják Lengyelország valamint a skandináv és balti államok között, amelyek osztják a Moszkvával kapcsolatos nézeteit.

A magát nyíltan a Szovjetunió birodalmi hagyományaiba helyező Putyin-rezsimről alkotott véleményét személyes története is aláhúzza. Az 1957-ben Gdanskban született Donald Tusk már diákként, az 1970-es évek végén aktívan részt vett a kommunista diktatúrával szemben tevékenykedő demokratikus ellenzékben – mutat rá cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A lengyel elnökség mottója: „Biztonságot, Európát!”. Tusk az elnökség átvételekor küldött üzenetében kijelentette, hogy első feladata az Ukrajnának nyújtandó támogatás megszervezése. A biztonságról alkotott felfogásában az EU külső határainak megerősítése és az illegális migráció elleni fellépés is szerepel. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor komoly belpolitikai kihívással néz szembe: és eddig a szándékokon kívül nem sokat tud felmutatni, mert szinte minden új törvény fennakad Andrzej Duda elnök vétóin. Ahhoz, hogy valóban hatékonnyá válhasson az EU-s elnökség, a Tusk vezette EU-barát koalíciónak el kell hódítania tavasszal az államfői tisztséget is.

Magyarország több mint egymilliárdos uniós támogatásnak intett búcsút

Két évvel ezelőtt az Európai Unió befagyasztotta a magyarországi fejletlenebb régiók felzárkóztatására  irányuló programok forrásait, mert az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta az uniós normákat és alapvető értékeket. Magyarország a jogállamiság megsértése miatt elveszítette jogosultságát a mintegy egymilliárd eurónyi uniós támogatásra. Ahhoz, hogy a pénzt felszabadítsák, az országnak 2024 végéig valós reformokat kellett volna végrehajtania – erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője a Deutsche Presse-Agentur német sajtóügynökségnek.

Az elmaradt pénz 1,04 milliárd euró, amelyet Magyarországnak szántak a leszakadó régiók támogatására irányuló programokból. A pénzek felszabadításához Magyarországnak 2024 végéig kardinális reformokat kellett volna végrehajtania. Ezek közé tartozott volna az összeférhetetlenség megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló törvények módosítása. Ez azonban nem történt meg – írja a Die Welt.

Orbánék ismét mellébeszélnek, és mártírpózba merevednek

A magyar kormány viszont a szokásos reakciót adva, értetlenül reagált a pénzek elvesztésére. „A magyar kormány minden feltételt teljesített az uniós források lehívásához” – írta Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalán még az óév végén.

„Brüsszel politikai okokból akarja elvenni a Magyarországot és a magyar embereket megillető pénzt”

- tette hozzá.

Orbán Viktor az utóbbi időben többek között Kínára támaszkodik a finanszírozási hiányok pótlása érdekében. Áprilisban Magyarország egymilliárd eurós hitelt hívott le, amelyet az ország kínai állami bankoktól vett fel. Ez a kertek alatt, diszkréten történt, és csak júliusban vált ismertté, amikor a az Államadósság Kezelő Központ nyilvánosságra hozott néhány fontosabb számadatot. Eszerint a hitel futamideje három év. A kamatok összege és a törlesztési időközök azonban nem ismertek.

Az EU-bizottság szerint jelenleg összesen 19 milliárd eurónyi uniós forrás van zárolva Magyarország számára, beleértve a további támogatásokat és a koronavírus-támogatást is.

December elején Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU következő hétéves költségvetését, ha Brüsszel nem szabadítja fel a Magyarország számára jelenleg zárolt uniós forrásokat. A következő, 2028 és 2035 közötti hosszú távú uniós költségvetésről szóló tárgyalások várhatóan 2025 közepén kezdődnek. Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a kulcsfontosságú uniós döntéseket. A december közepi EU-csúcson például nem volt hajlandó hozzájárulni a január végén lejáró oroszországi szankciók meghosszabbításához. Diplomaták gyanították, hogy más területeken is engedményeket akar kicsikarni az uniós partnerektől, például a befagyasztott uniós pénzeszközök felszabadításával kapcsolatban.

A Bizottság 2023 decemberében mintegy tízmilliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatást szabadított fel Magyarország számára, annak ellenére, hogy folyamatosan bírálták az országában a jogállamiság leépítését. Az európai parlamenti képviselők azzal vádolták Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy engedett a magyar kormányfő zsarolásának. Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy blokkolni fogja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és egy milliárdos uniós segélycsomagot is, amit Kijevnek szántak.