Európa sebességbe kapcsolt: Starmer és Macron venné kezébe Ukrajna ügyében az irányítást
Nagy-Britannia és Franciaország vezetője közbelép a Trump és Zelenszkij között kialakult szakadék elsimítása érdekében, míg az olasz kormányfő, Giorgia Meloni hídépítőként igyekszik segíteni. Orbán Viktor szerint, ha az európai vezetők törekednek a tűzszünetre, az háborúpártiság, ő ezzel szemben a Trump-Putyin egyezséget látná üdvösnek.

Nagy-Britannia és Franciaország vezetője közbelép a Trump és Zelenszkij között kialakult szakadék elsimítása érdekében, míg az olasz kormányfő, Giorgia Meloni hídépítőként igyekszik segíteni. Orbán Viktor szerint, ha az európai vezetők törekednek a tűzszünetre, az háborúpártiság, ő ezzel szemben a Trump-Putyin egyezséget látná üdvösnek.
Az Egyesült Királyság és Franciaország dolgozni fog egy ukrajnai béketerven és közvetíteni fog
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és Donald Trump amerikai elnök között, miután a kettejük közötti találkozó a Fehér Házban veszekedésbe torkollott - közölte Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap.
„Most megállapodtunk abban, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal és esetleg egy-két másik országgal együtt együttműködik Ukrajnával egy olyan terven, amely a harcok leállítását célozza, majd ezt a tervet megvitatjuk az Egyesült Államokkal”
– mondta a brit kormányfő a BBC-nek adott interjúban.
Az európai vezetők a Zelenszkij és Trump pénteki katasztrofális találkozója után az Ovális Irodában próbálnak megoldást találni. Az európai és kanadai vezetők még vasárnap találkoznak Londonban egy Ukrajnával foglalkozó biztonsági csúcstalálkozóra, amelyen Zelenszkij is részt vesz – számolt be róla a Politico.
London és Párizs vinné a prímet a béketárgyalásokon
A Starmer által felvázolt terv szerint Franciaország és az Egyesült Királyság vezetné a tárgyalásokat, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának arra az esetre, ha tűzszünet jön létre. A két ország már hetek óta részt vesz egy olyan javaslat kidolgozásában, amelynek célja, hogy békefenntartó csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, miután a remélt tűzszünetről tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal.
„Nem kritizálok itt senkit, de ahelyett, hogy minden egyes európai ország tempójában haladnánk, ami végső soron elég lassú tempó lenne, úgy gondolom, hogy most valószínűleg el kell jutnunk a tenni akarók koalíciójához”
– jelentette ki Starmer.
Fontos lenne az amerikai katonai biztosítás
A vasárnapi interjúban az Egyesült Királyságban Starmer elismerte, hogy nem kapott biztosítékokat Washingtonból arra vonatkozóan, hogy a Trump-kormányzat támogatni fogja az Ukrajnába telepített európai csapatokat. A brit vezető azonban azt mondta, hogy az amerikai háttérintézkedés elengedhetetlen ahhoz, hogy a biztonsági garanciák működjenek Kijev számára, hiszen anélkül nem lenne megfelelő elrettentő erő.
„Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség” – írta vasárnap este Facebook-oldalán Orbán Viktor.
A miniszterelnök a vasárnapi csúcstalálkozót értékelte, amelyen Zelenszkij mellett több európai ország vezetője és az Európai Bizottság elnöke is részt vett, de őt természetesen nem hívták meg. A Trump-Putyin tengelyen egyensúlyozó Orbán a szokásos paneleket ismételte: „Ez rossz, hibás és veszélyes. Magyarország marad a béke pártján.”
Meloni hídépítő kíván lenni
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap jelezte, hogy hajlandó segíteni az amerikai kormány és Ukrajna közötti kapcsolatok rendbetételében. Londonba érkezésekor azt mondta, hogy Olaszország és Nagy-Britannia „fontos szerepet játszhat a hídépítésben”. Az olasz vezető, aki meleg kapcsolatot ápol Trumppal és szövetségesével, Elon Muskkal is, fontosnak nevezte azt is, hogy a Nyugat ne váljon megosztottá.
Mind Starmer, mind Emmanuel Macron francia elnök intenzív diplomáciai tevékenységet folytat a pénteki washingtoni skandalum óta. Az Elysée-palota egyik tisztviselője szerint Macron az elmúlt 48 órában beszélt Trumppal, Zelenszkijjel, Starmerrel és Mark Rutté NATO-főtitkárral is. Rácz András Oroszország-szakértő egy interjúban elmondta, hogy egy tartós fegyverszünet megvalósítása óriási kihívást jelentene, hiszen a frontvonal 1200 kilométer hosszan húzódik, és ehhez „legalább 250 ezer nemzetközi békefenntartó katonára lenne szükség”.
Fotó: YouTube / CNBC