Idén nyáron az extrém súlyos aszály komoly gondokat okozhat
Eddig soha nem látott aszályt jósol idén nyárra az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A mezőgazdaságban már most súlyos károkkal számolnak, és a szakemberek szerint fel kell készülni arra is, hogy a magyar gazdáknak át kell állniuk a szárazságtűrő növénykultúrák termesztésére.

Eddig soha nem látott aszályt jósol idén nyárra az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A mezőgazdaságban már most súlyos károkkal számolnak, és a szakemberek szerint fel kell készülni arra is, hogy a magyar gazdáknak át kell állniuk a szárazságtűrő növénykultúrák termesztésére.
Európában egy régebb óta tartó súlyosan vízhiányos állapot áll fenn, melynek hatására a talajvízszint a kontinens nagy részén – Magyarországot is érintően – 2018 óta jóval kisebb a korábban megszokottnál.
A várható csapadékviszonyokban az előrejelzések mindig nagyobb szórást mutatnak, gyakorlatilag általános trend nélkül, így ezt megjósolni is mindig nehezebb. Azt azonban valószínűsítik a szakemberek, hogy míg bizonyos régiók és hónapok extrém csapadékosak lehetnek, Európa nagy területeire ismét súlyos aszály vár.
Az is egy probléma, hogy télen nem esik elég csapadék, pedig az azért is kellene nagyon, mert a felszín alatti vizeknek ez a legfontosabb feltöltődési időszaka.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Tahy Ágnes elmondta, négy fő problémával kell megküzdeni:
- az éghajlatváltozással,
- a biodiverzitás csökkenésével,
- a természeti – köztük a vízkészletekkel – és humán erőforrások végességével,
- és a vízszennyezéssel.
A szakember felidézte, hogy már évek óta tanulmányozzák az adatsorokat, amik ezt a képet festik előre: tovább nő a hőmérséklet, és ez fokozza a párolgást.
Még el sem kezdődött igazán a nyár, de a Dél-Alföldön már most jelentős az aszály.
A héten az RTL Híradó számolt be róla, hogy Szentes környékén 7-8 centiméter mélységig – a mag vetési mélységében – nincs a talajban víz. Az elvetett magok így porba kerülnek, pedig a csírázáshoz víz kell – ezt már most is csak öntözéssel tudják megoldani.
A csatornának nyilatkozó gazda szerint január elsejétől 70 milliméter csapadék hullott Dél-Alföldön, egyszerre pedig 5 milliméternél több egyszer sem. Közben az idő is szeles volt, azt a 2-3 milliméter csapadékot “elfújta a szél”.
Helvécián már a burgonyát is öntözni kell. Az agrárszakemberek szerint a téli csapadékhiány miatt hiányzik a talajból a nedvesség. Felszíni öntözéssel képesek ugyan pótolni a csapadékhiányt, de amikor légköri aszály alakul ki, akkor azt a hőstresszt nem lehet kivédeni, így emiatt kevesebb lesz a termés a kalászos növényekből, kukoricából és burgonyából is. Most a talaj felső 20-30 centiméteres részében száraz a talaj – mondta egy helvéciai agrármérnök a baon.hu-nak.
Bár az elmúlt napokban a Dunántúlon és Észak-Magyarországon jóval több csapadék hullott a szokásosnál, de ez a májusi eső sem ért aranyat.
Frittmann János, a Kunsági Borvidék elnöke arról számolt be a lapnak, hogy a felhalmozódott vízhiány miatt tragikus állapotok tapasztalhatók a szőlészetekben is. Az öreg szőlők még találnak vizet, de mivel például Soltvadkert környékén fiatalok az ültetvények, így most ezek szenvednek leginkább.
Az agroinform.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint kézenfekvő megoldás az öntözés, azonban a növénynemesítés is járható út, a végső megoldás pedig a szárazságtűrő fajták termesztésbe vonása lehet.
Fotó: Wikipedia