Bármi olyan konfliktus, amelyre a honvédség hivatalból készül, nem igényelne „mentalitásváltást”
Véleménycikkünk szerzője szerint a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem mondta el a teljes igazságot arról, hogy miért volt szükség a honvédség "fiatalítására", azaz a több száz tapasztalt katona és az előző vezérkari főnök elbocsátására.
A három napja beharangozott leleplező anyagot Magyar Péter ma élesítette a közösségi és a videómegosztó oldalon. Az alig több, mint egy perces hangfelvétel Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől még 2023 áprilisában készült. Arról beszél a meg nem nevezett hallgatóságnak, hogy ideje a honvédségnek átállnia a békementalitásról a háborús mentalitásra, illetve hogy a „fiatalításnak” nevezett kirúgási hullám hátterében ez a szándék állt,
A honvédelmi miniszter szerint Így volt legegyszerűbb átállni „a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
„Si vis pacem, para bellum” – Ha békét akarsz, készülj a háborúra; abban önmagában nem lenne semmi komoly, ha egy katonai szervezet háborúra készül – ezért van. A borzasztóan súlyos probléma nem is ez, bár esélyes, hogy ez lesz a terelés, a kormánypárti érvelés egyik iránya. Az egyik probléma, hogy itt nem egyszerűen a „harckészültség és készülök a hipotetikus legrosszabbra” forgatókönyv sejlik fel, hanem bizony valami konkrét (bár a szövegből ki nem derülő) lehetőség, ráadásul olyan háborúra, amelyben a részvételünkre készül a miniszter. Ez a másik: készül, hiszen a honvédség korábbi mentalitását erre nem tartja jónak, ezért azon változtatni kell, lecserélni a profi, sok esetben valós harci, esetenként harci parancsnoki képességeket, hogy cserébe egy képzetlenebb, de sokkal irányíthatóbb mentalitású személyi állományt kapjon.
Mi lehet az a háború, amelyre a Honvédség készülhet?
- Ha Magyarországot valaki megtámadja;
- Ha a határon túli magyar kisebbséget létében fenyegető fizikai atrocitás más módon nem hárítható el;
- Ha a NATO valamely tagállamát Európában támadás éri;
- Ha a nemzetközi közösség békefenntartásra vagy béketeremtésre kéri a hozzájárulásunkat.
Ebből a negyedik az, amelyben a Honvédség évtizedek óta szinte folyamatosan részt vesz, valószínűleg ezt érti a miniszter „békementalitás” alatt. Azon most lendüljünk át, hogy a magyar kisebbségek nagy része eleve szövetséges NATO-tagállam polgára, akik meg nem, ott a tárgyalásos rendezés lehetősége akkor is adott lenne, ha ilyen atrocitásoknak bármilyen komoly jele lenne.
Azt viszont nem gondolom, hogy a „fiatalításnál” kiszórt katonák közül bárkinek gondja lett volna azzal, hogy a hazáját, a nemzetét vagy a szövetségi rendszerét védje. Itt másnak kell lennie, különben nem küldenek el száz- és ezerszámra tapasztalt tiszteket, altiszteket, katonákat, beleértve a vezérkar főnökét is.
A Balkánra készül(t)ünk? Csádba? Az eddigi hanganyag erről nem mond semmit, de ezek a legnyilvánvalóbb lehetőségek. Minden más annyira kockázatos (belépés az ukrán konfliktusba) vagy annyira életidegen volt két éve (esetleges belső konfliktus), hogy ezeket egyelőre elvetném. Magyar Péter viszont hétfőn „ablakon besodort dokumentumról” beszélt, nem hangfelvételről, tehát elképzelhető, hogy van más is. Annál is inkább, mert a profi szivárogtatás már csak olyan, hogy először kirakod egy részét, és megnézed, hátha a másik fél reakciója önmagában is ad muníciót – már feltéve, hogy van folytatás. És arra is számítok azért, hogy hangmérnökök százai állnak neki annak, hogy ez akkor most valódi vagy AI – amire megint csak a folytatás adhat esetleg meggyőző erőt, legyen a néző vagy olvasó bármilyen politikai oldalon.
Fotó: Facebook / Szalay-Bobrovniczky Kristóf
