FAZ: Európa biztonsági kockázatának a neve Orbán Viktor

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vendégszerzői szerint Magyarország vétója előre be van programozva az orosz szankciók közelgő meghosszabbításának blokkolására. Ennek az elhárítására már csak néhány hét maradt hátra, de megoldható a feladvány.

Egész Európa az új német kormányra figyel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a koalíciós tárgyalások során is „a reménynél kicsit többnek” adott hangot, hogy Németország Taurus cirkálórakétákat szállít Ukrajnának. A koalíciós megállapodás határozott kötelezettségvállalásokat tartalmaz Kijev támogatására „katonai, diplomáciai, gazdasági és humanitárius segélyekkel, ameddig csak szükséges”. 

Friedrich Merz (CDU) kancellár deklarált célja, hogy helyreállítsa Németország cselekvőképességét az európai politikában.

Ennek keretében a francia-német barátságot el kell mélyíteni, a Lengyelországgal való jó kapcsolatokat pedig tovább kell bővíteni. Végül pedig az eddiginél határozottabban fel kell lépni a jogállamiság megsértése ellen az Európai Unión belül. A koalíciós megállapodás szerint a meglévő eszközöket, köztük a tagsági jogok felfüggesztését „sokkal következetesebben” kell alkalmazni - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Ulrich Karpenstein, a Német Ügyvédek Szövetségének alelnöke és Luke Dimitrios Spieker, a berlini Humboldt Egyetem kutatója. 

A koalíciós partnerek felismerték, hogy Oroszország agressziója határozott és egységes álláspontot követel meg az összes uniós partnertől. Az EU-nak azonban van egy központi problémája: Orbán Viktor. A magyar kormány évek óta olyan illiberális belpolitikát folytat, amely megcsúfolja az EU alapvető értékeit - a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogokat. Orbán már nem csupán az európai értékközösséget fenyegeti, hanem valóságos biztonsági kockázattá vált.

Orbán szoros kapcsolatokat ápol más autokratikus rezsimekkel, különösképpen Putyin országával. Kül- és biztonságpolitikai vétójogának köszönhetően Magyarország rendszeresen blokkolja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, és egyre inkább kikényszeríti a Moszkva elleni szankciók feloldását is.

A pénzek visszatartása nem volt elég, jöhet a 7. cikkely

Az uniós intézmények eddig hiába próbáltak pénzügyi nyomást gyakorolni. A Bizottság még mindig mintegy 22 milliárd eurónyi uniós forrást fagyasztott be, ami Magyarország GDP-jének alig tíz százalékát jelenti. Úgy tűnik, ez kevéssé hat Orbánra. 

Ennek megfelelően Kelet-Európában egyre több az olyan hang, amely most már nyíltan követeli Magyarország szavazati jogának megvonását. Az európai szerződések mutatják az utat: az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének 2. bekezdése szerint az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők egyhangúlag kimondhatják az ebben leírt uniós értékek súlyos és tartós megsértését. 

Ezt a kérelmet a Bizottság vagy a tagállamok egyharmada is előterjesztheti, de az Európai Parlament nem. Ilyen megállapítást követően az EU Tanácsa minősített többséggel dönthet az érintett tagállam bizonyos jogainak felfüggesztéséről (7. cikkely 3. bekezdés). Az 1. bekezdése szerinti, túlnyomórészt szimbolikus eljárással szemben a 2. bekezdés már éles kardot ad az Európai Tanács kezébe - állapítják meg a FAZ vendégszerzői.

Hét éve megy a vízgereblyézés Brüsszelben

Az Európai Parlament 2018-ban már benyújtott egy kérelmet a 7. cikkely első bekezdése alapján. Akkor a magyar demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési szabadság, a sajtószabadság és a tudományos szabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a menedékkérők, valamint az etnikai és szexuális kisebbségek jogainak veszélyeztetéséről volt szó. Szavazás azonban sosem volt erről. 

Ez az eljárás 7 éve húzódik már az Általános Ügyek Tanácsában. Az Európai Parlamentben tartott alkalmi meghallgatások és a Tanácsban folytatott rövid viták következmények nélkül maradtak.

Európa és az új német kormány nem tűrheti tovább ezt a tétlenséget. Orbán vétója előre boritékolható az orosz szankciók közelgő meghosszabbítása ellen. Mintegy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon forog kockán, amelyet Belgiumban, nemzetközi letétekben fagyasztottak be. Az ott keletkezett milliárdos kamatokat most lefölözik, és az Ukrajnának szánt segélyek finanszírozására fordítják. 

Amennyiben Magyarország megakadályozná a szankciók meghosszabbítását, ezeket a pénzeszközöket fel kellene szabadítani, amivel egy csapásra feltöltenék az orosz hadikasszát.

Már csak néhány hét maradt arra, hogy elébe menjen a blokk annak, hogy a magyar kormány megakadályozza az újabb szankciót. Ezt csak a szavazati jog korlátozott visszavonásával lehet elérni a 7. cikkely 2. bekezdésével összhangban. 

• Első lépésben a tagállamok egyharmadának vagy a Bizottságnak kellene ilyen eljárást szorgalmaznia.
• Második lépésben az állam- és kormányfőknek egyhangúlag kellene megállapítaniuk, hogy Magyarország megsértette az ebben foglalt értékeket.
• Harmadik lépésben pedig a Tanács minősített többséggel döntene arról, hogy mely tagsági jogokat vonják meg.

Milyen értékek megsértéséről van szó? 

Természetesen a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megsértésére lehet hivatkozni. A hatalmi ágak szétválasztása és a sajtószabadság csak nyomokban felismerhető Magyarországon. A magyar LMBTQ-jogszabályokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság nemrég az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok értékeinek széleskörű megsértését kifogásolta. Az Európai Bíróság előtt 16 tagállam támogatta a Bizottságot, de egyetlen állam sem állt ki Orbánék védelmére.

A Bizottság mostani keresete az értékek további megsértésére alapozhat: a tagállamok közötti szolidaritás is az Unió alapját képező értékek közé tartozik. Az Európai Bíróság a Magyarországgal szemben hozott számos jogsértési ítélet egyikében nemrégiben ezt ki is mondta. 

De mit követel meg a szolidaritás? A Bíróság szerint egy tagállam „nem zavarhatja meg egyoldalúan az uniós tagságából eredő előnyök és kötelezettségek közötti egyensúlyt”. Az ilyen zavarok ugyanis alkalmasak arra, hogy az Uniót „alapjaiban megrendítsék”.

Természetesen az olyan külsődleges kötöttségek, mint amilyenekre Magyarország rendszeresen hivatkozik a Tanácsban, nem indokolhatják a szolidaritási kötelezettségek „súlyos és tartós megsértését”. Ha azonban egy tagállam folyamatosan visszaél vétójogával más engedményekért cserébe, és ezzel veszélyezteti az európai békét és biztonságot, akkor az előnyök és kötelezettségek közötti egyensúly látványosan megbomlik - írja a FAZ.

A nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik

Az indítvány mielőbbi szavazásra bocsátása érdekében az Európai Tanácsnak intézményközi megállapodással kellene elköteleznie magát a Bizottság felé, hogy még a lengyel elnökség idején döntést hozzon a 2. cikkelyben foglalt értékek magyarországi megsértéséről. Egy ilyen önkéntes kötelezettségvállaláshoz pusztán eljárási szabályként csak egyszerű többségre lenne szükség.

Miután az Európai Tanács ezt megállapította, minősített többség elegendő „egyes jogok felfüggesztéséhez”  (7. cikkely 3. bekezdés). Ez magában foglalja Magyarország szavazati jogát az EU Tanácsában és az Európai Tanácsban. 

„Kétségtelen, hogy ez mélyen megnyirbálja Magyarország tagsági jogait. Itt önmérsékletre és Orbánék zsarolási potenciáljának egyértelmű szem előtt tartására van szükség.”

Ugyanakkor a közvetett blokkolási lehetőségeket is meg kell fontolni a cikk szerzői szerint. A legfontosabb eszköz az uniós költségvetés, különösen a saját forrásokról szóló határozat és a többéves pénzügyi keret, amelyekhez a Tanácsban egyhangúság szükséges, de Magyarország nyilvánvaló okokból ezt sem szavazná meg.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda